hátha segítség valakinek...

Gyakran ismételt kérdések a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és

gyermekjóléti központ feladatellátásával kapcsolatban  

(2016. január 11. napjától)

 

Készítette: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya   Szociális és Gyámügyi Osztálya

 

Alkalmazott jogszabályok és rövidítések:

–        a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.)

–        a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.)

–        a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)

–        a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)

–        a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sznyr.)

 

 

1. Központ esetében mi indokolja a járás területén nyitva álló helyiségek létesítését? A most folyamatban lévő eljárásokban elegendő, ha nyilatkozik a kérelmező, hogy milyen módon, hol kíván létesíteni (pl. a szolgálatok helyiségeiben fogadna klienseket) vagy megállapodásokat is be kell csatolnia?

 

Válasz:A család- és gyermekjóléti központ működése és a szolgáltatásnyújtás tárgyi feltételeinek meghatározása tekintetében a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé nyitva álló helyiségek létesítését a járáshoz tartozó településeken. Ugyanakkor a feladatellátás jellege, a szolgáltatást igénybe vevők  járásszékhelyre történő utaztatásának elkerülése érdekében mindenképpen javasolt nyitva álló helyiségek létesítése, főként azon településeken, ahol nagyobb létszámban fordulnak elő a szolgáltatást igénybe vevők.

Tekintettel arra, hogy a nyitva álló helyiségeket a közhiteles szolgáltatói nyilvántartásban is rögzíteni kell, indokolt az ingatlanhasználat igazolása pl. az ingatlanhasználatra vonatkozó kétoldalú megállapodásban. Ezen megállapodásban azonban rögzíthető az is, hogy az ingatlanhasználat kiterjed-e pl. telefon, fénymásoló vagy más tárgyi eszközök használatára stb. 

 

2. A hatósági jellegű feladatok átadásra kerültek a központok részére. Pl. egy védelembe vétel esetében a központ a családgondozási feladatot továbbadhatja a szolgálat részére?

 

Válasz:Az NM rendelet 21. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontja szerinti esetben fordulhat elő, hogy ugyanazon gyermek védelmének ügyében mind a család- és gyermekjóléti központ, mind pedig a család- és gyermekjóléti szolgálat eljár. Azt, hogy a két szolgáltató tevékenysége miben és milyen mértékben oszlik meg,   az egyéni gondozási-nevelési tervnek kell rendeznie. Az egyéni-gondozási nevelési terv elkészítésébe az NM rendelet 32. § (2) bekezdése értelmében az esetmenedzsernek be kell vonnia többek között a család- és gyermekjóléti szolgálatot, vagyis az egyéni gondozási-nevelési tervnek egy kompromisszumon kell alapulnia.

Ugyanakkor előfordulhatnak olyan azonnali intézkedést igénylő ügyek és esetek, amikor egyéni gondozási-nevelési terv nélkül is célszerű a család- és gyermekjóléti szolgálatot megkeresni és a családsegítő intézkedését kérni. Pl.: ideiglenes hatályú elhelyezés szükségessége merül fel, melyre vonatkozó jelzés a család- és gyermekjóléti központhoz érkezett. Tekintettel arra, hogy az NM rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a  gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat  is jogosult és köteles haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül javaslatot tenni  a hatóság intézkedésére, nem kifogásolható, ha a család- és gyermekjóléti központ megkeresi vagy felkéri intézkedésre a család- és gyermekjóléti szolgálatot, fontos azonban, hogy a központ a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresésével „nem tudhatja le” a feladatot, hanem folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az intézkedéseket és a gyermek sorsának alakulását, indokolt esetben pedig a központnak magának kell intézkednie.

 

Az NM rendelet 17. § c) pontja továbbá lehetőséget ad a központ számára arra, hogy a hivatalos ügyek intézése körében környezettanulmány készítése iránt keresse meg a szolgálatot.

 

3. A család- és gyermekjóléti szolgálatnál a  települési jelzőrendszeri felelőst településenként vagy szolgáltatói szinten kell kijelölni.

 

Válasz:az  NM rendelet 9. §  (6) bekezdése szerint „Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására.” Ezen rendelkezésből következően tehát a család- és gyermekjóléti szolgálatnál elegendő egy települési jelzőrendszeri felelőst kijelölni akkor is, ha a család- és gyermekjóléti szolgálat ellátási területe több településre vagy akár a járás valamennyi településére kiterjed.

 

4. Ki lehet eseti gyám, a szolgálat  vagy a központ munkatársa?

 

Válasz: esetmenedzser, figyelemmel a Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontjára, az NM rendelet 20. § (2) bekezdésére, valamint a Gyer. 91/A. (1) bek. c) pontjára

 

5. Járási jelzőrendszeri tanácsadó egyben lehet esetmenedzser?

Válasz: Igen; munkaköri leírásában  szükséges ennek megjelenítése

 

6.   A központba a gyermekjóléti szolgálattól kerülő munkatársnak a saját védelembe vett családjai alól kell a gyámhivataltól felmentést kérnie családgondozói tisztsége alól?

 

Válasz:A Gyer. 2016. január 1. napjától hatályos 87. § a) pontjának rendelkezésére tekintettel nem kell a családgondozó tisztsége alóli felmentését, illetve az esetmenedzser kirendelését kérni.

 

7.      Utcai, iskolai, kórházi szociális munka hogyan alakítandó ki a járásra levetítve?

 

Válasz: Elengedhetetlen az ezen feladatellátással kapcsolatos igények, szükségesség felmérése, melynek a család- és gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatok, a köznevelési intézmények, illetve a helyi jelzőrendszeri tagok megkeresésével, szakmaközi megbeszélés tartásával stb. tud eleget tenni.

 

A kórházi szociális munka megszervezése, ellátása tekintetében javasoljuk, hogy a család- és gyermekjóléti központ a járás területén található kórházon kívül kössön megállapodást pl. a megyeszékhelyen található egészségügyi intézménnyel, tekintettel arra, hogy számos egészségügyi szolgáltatás (pl. addiktológia) a megyeszékhely egészségügyi intézményben érhető csak el. Amennyiben a járás területén az NM rendelet 24. §-a szerinti egészségügyi intézmény nem található, úgy a legközelebbi, ilyen feladatot ellátó és a járás lakossága által rendszerint igénybe vett egészségügyi intézménnyel történő megállapodás megkötését javasoljuk.   

 

8.      A jelzőrendszeri felelősök a szolgálathoz beérkezett jelzéseket és a megtett intézkedéseket egy az egyben továbbítják a központnak (fénymásolat, scannelt dokumentum), vagy annak csak kivonatát, összefoglalását?

 

Válasz: Az NM rendelet 9. § (1) bek. h) pontja jelentés készítését írja elő;  ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg a jelentés tartalmát, formáját, vagyis azt a gyermekjóléti központok és a gyermekjóléti szolgálatok szabadon határozhatják meg. Javasoljuk, hogy a jelentés tartalmát a család- és gyermekjóléti központ a szolgálatok számára tartott  havi  esetmegbeszélés során konstruktívan alakítsa ki.

 

9.      Egy családon belüli alapellátott és védelembe vett a szolgálathoz és a központhoz is tartozik? Aktákat szét kell szedni? Indokolt esetben egyben lehet tartani? (pl.: az eset nagyon összefonódó, esetleg hamarosan megszűnik a védelembe vétel, vagy előreláthatóan az alaposból védelembe vétel lesz?)

 

Válasz: Az NM rendelet 20. § (1) bekezdése értelmében a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ két, önálló szakmai egységet alkotnak, melyből következik, hogy nincs lehetőség az iratanyag „egyben tartására”. A központnál kezelt iratokat a feladatellátáshoz szükséges mértékben  kell a szolgálat rendelkezésére bocsátani.

 

Az NM rendelet 21. § (2) bekezdése a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben teszi lehetővé, hogy az ügyben a szolgálat és a központ is eljárjon, azonban ebben az esetben az egyéni gondozási-nevelési tervben kell megjelölni, hogy milyen feladatai vannak a szolgálatnak.

 

10.      A készenléti ügyeletnek milyen esetben kell helyszínre kimenni? Kérheti e rendőr segítségét, ha helyszínre ki kell menni? Mely esetekben lehet telefonos segítséget nyújtani? Jár-e és milyen mértékű a készenléti díj?

 

Válasz: Álláspontunk szerint a készenléti szolgálat feladata az, hogy a központ nyitvatartási idején kívül is az arra rászorulók számára megfelelő tájékoztatást, információt tudjon adni, szükség szerint pedig intézkedést tegyen  vagy intézkedés megtételét kezdeményezze.  Például, ha hétvégén merül fel egy gyermek azonnali ideiglenes hatályú elhelyezésének szükségessége, akkor haladéktalanul kezdeményezhesse a rendőrhatóságnál az ideiglenes elhelyezés elrendelését, s az, hogy ebben személyesen részt vesz-e, azt a készenlétet ellátónak kell eldöntenie az ügy ismerete, súlyossága birtokában. Ugyanez mondható el pl. arra az esetre is, ha egy családot hétvégén kell családok átmeneti otthonában elhelyezni. A készenléti szolgálatnak ilyenkor alkalmasnak kell lennie arra, hogy üres férőhelyet találjon, szükség szerint segítse a családot a beköltözésben.

 

A készenléti díj mértékére vonatkozóan jelenleg nincs információnk, ezért ezen kérdés megválaszolásához a szakminisztériumhoz fordulunk.    

 

11.      Távolabbi település védelembe, nevelésbe vett családjai esetében a szolgálat ott dolgozó munkatársa milyen mértékben járhat el? (pl.: sürgős ügyintézések, kiemelés… stb)

 

Válasz: A Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontja szerinti esetekben fordulhat elő, hogy ugyanazon ügyben mind a szolgálat, mind pedig a központ eljár. Az, hogy a szolgálat milyen mértékben lát el feladatot, az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni.

Ugyanakkor az NM rendelet 18. § (2) bekezdése biztosítja a szolgálat számára, hogy a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tegyen  javaslatot a hatóság intézkedésére, pl. a  járási gyámhivatalnál vagy pl. ügyeleti időben a rendőrhatóságnál  kezdeményezze az ideiglenes hatályú elhelyezést. Ezen intézkedésre a szolgálat akkor is jogosult, ha egyébként a központ már eljár a gyermek védelembe vétele vagy nevelésbe vétele ügyében.

 

12. Mi a kötelezően vezetendő nyilvántartás, mi az ajánlott?

 

Válasz: Nyilvántartás vezetésére a Gyvt. 139. §-a rendelkezéseiből kell kiindulni azzal, hogy mind a szolgálatnak, mind pedig a központnak a feladatához kapcsolódó adatokat kell nyilvántartania.

A szolgálat esetében jogszabály nem írja  elő, hogy a fenti tartalmú nyilvántartást milyen  kötelező formátumban kell vezetni. Erre tekintettel javasolt, hogy mind a szolgálat, mind pedig a központ a gyakorlatban eddig jól bevált, statisztikai adatszolgáltatáshoz is felhasználható, maga által kialakított nyilvántartást vezesse tovább. A nyilvántartás vezetésének módját, gyakoriságát álláspontunk szerint a szakmai programban kell rögzíteni. A nyilvántartás segítséget jelenthet a statisztikai adatszolgáltatáson túl a szakmai vezető számára előírt ellenőrzési kötelezettség teljesítésében, a munkamegosztás, a szakdolgozók leterheltségének figyelemmel kísérésében is.

 

Az alapvető nyilvántartás-vezetés mellett a szakmai munka dokumentálására továbbra is az NM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnapló, valamint az Ar. mellékletét képező, szolgáltatásra és központra meghatározott adatlapok szolgálnak.  

 

3.                 Tevadmin rendszer/ családsegitő és gyermekjólét összehozása/ 2016-ban jelentés?

Válasz: A TEVADMIN RENDSZER  módosításáról, új szolgáltatói rendszernek való megfeleltetéséről jelenleg nincs információnk, ezért ezen kérdés megválaszolásához a főhatóságokhoz fordulunk.   

14.  A család- és gyermekjóléti szolgálat mi alapján gondozza  a családot és meddig?

Válasz: A család- és gyermekjóléti szolgálat, a gyermek státusától függően, jelenleg három dokumentum figyelembevételével jár el.

1.       Ha a szolgálat a gyermeket alapellátásban gondozza, az NM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplót alkalmazza, melyhez társul szükség szerint az Ar. 2. számú melléklet GYSZ1-4.  adatlap.
2.       Ha a gyermeket védelembe vették, akkor a központ többek között a család- és gyermekjóléti  szolgálat bevonásával készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet, melyben – az NM rendelet 32. § (1) bek. d) pontjára tekintettel – meg kell határozni a szolgálat feladatait és azok teljesítésének határidejét.
3.       Ha a gyermeket nevelésbe vették, akkor a szolgálat feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által elkészített és a járási gyámhivatal által elfogadott  egyéni elhelyezési tervben foglaltak határozzák meg.

 

15.  Közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása érdekében létesíthet-e telephelyet a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó másik településen és milyen feltételekkel.

 

Válasz:Az Sznyr. 1. § lb) pontja értelmében lehetőség van arra, hogy ha a fenntartó kéri, akkor ellátottak számára nyitva álló helyiség helyett telephely kerüljön bejegyzésre. Azonban, ha a fenntartó telephely, mint engedélyes  bejegyzését kéri a szolgáltatói nyilvántartásba, akkor az Sznyr. 22. §-a értelmében  az engedélyesnek meg kell felelnie  a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, azaz mind a tárgyi, mind pedig a személyi követelményeknek.  A személyi feltételek biztosítottsága tekintetében az NM rendelet 1. számú mellékletének család- és gyermekjóléti szolgáltatásra megállapított személyi feltételeket kell figyelembe venni, azaz a telephely ellátási területének lakosságszámát kell arányba állítani a 4000 fővel, de minimum 1 fő családsegítőt kell alkalmazni, aki teljes munkaidőben foglalkoztatott.

 

Pl.: B és C település közös önkormányzati hivatalt működtet, melynek székhelye B településen van, erre tekintettel a család- és gyermekjóléti szolgálat működtetése kizárólag B település önkormányzati kötelező feladata.  B település lakosságszáma 2000 fő, C település lakosságszáma 500 fő.

a)      Egyik eset: B település a család- és gyermekjóléti szolgálatot az önkormányzat székhelyén működteti, C településen csak nyitva álló helyiséget tart fenn.   Ebben az esetben elegendő 1 fő, teljes munkaidős családsegítő foglalkoztatása mindkét település viszonylatában.

b)      Másik eset: a család- és gyermekjóléti szolgálat székhelye B településen van, C településen pedig nyitva álló helyiség helyett telephely engedélyezését kérik. Ebben az esetben B településen és C településen is 1-1 fő teljes munkaidős családsegítő foglalkoztatása szükséges.

A tárgyi feltételek tekintetében mind a nyitva álló helyiség, mind pedig a telephely tekintetében meg kell felelni az SzCsM rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint az NM rendelet 7. §-ában meghatározottaknak.

 

Ha még kérdés merül fel, írjátok meg, megpróbálunk arra is választ kapni!

 

 

 

 

 

Megosztás a facebookon