Punnyadás

Az van, hogy nincs semmi. Munka alig akad, nagyon lassan telik így a munkaidő. Már a főnök is azt mondta, hogy próbáljuk hasznosan tölteni az időt, tanuljunk valamit...

Az esküvő, amire készültünk augusztusba, nos az is változott.

Először ugye úgy volt, vagyis mi úgy tudtuk, hogy augusztus 28-án lesz a Halászbástyán a szertartás délután 5 órakor, majd a Hiltonba a "lagzi".

Igen ám, de ez még ugye tavalyi meghívó volt, mert akkor lett volna, csak a korlátozások miatt nem lehetett megtartani. A meghívó alapján meg már azért csak elkezdtünk készülődni, mert pár hét és itt a nagy alkalom.

Mindenesetre ahogy kérték, visszajeleztünk, hogy mi 6-an mennénk, én a férjemmel, a lányom a barátjával és a fiam is szerzett egy lányt, hogy mégse egyedül jöjjön a Hiltonba :) Nem is volt ezzel semmi gond, csak azzal, hogy akkor közölték, hogy ja, nem 28-án szombaton, hanem a tavalyival ellentétbe, idén 27-én pénteken lesz az esküvő.

Pfffffffff. hát ez marha jó, pénteken mindenki dolgozik nálunk, a lányom még azt se tudja, hogy akkor éjszakás vagy délutános lenne-e, a fiam biztos délutános, már mindenkinek megvan a nyári szabadságolási terve, én valószínűleg nem tudok szabadságot kivenni... Hát ez marha jó...

Az első felháborodás után megpróbáltam higgadtan kezelni a dolgot, rajtam kívül mindenki úgy tűnt, hogy meg tudja oldani a szabadságot arra a napra.

OK, ha már így alakult, hát hozzuk ki belőle a legjobbat. Nem tudok ugyan szabadságra menni, de nem gond, megoldom okosba. Pénteken csak fél 2-ig tart a munkaidőm és mivel mint írtam nem igazán van munka, így kerestem egy sminkest, aki kb. 50 méterre van a munkahelyemtől. Aznapra még vállalni is tudott, 11-re kaptam időpontot. Fodrász is van itt pár száz méteren belül, aki beszárítsa a hajam, hiszen melir és vágás megvolt. Ez mind megoldható munkaidőbe, aztán még otthon átöltözni is lesz idő, hiszen már a ruhám is megvan. A vezetés kicsit stresszelt, már nem a pályán, hanem az, hogy miként fogok átjutni Budára a péntek délutáni csúcsba.

Eleinte még annak szurkoltam, hogy hátha közbe jön valami és elmarad az esküvő, hiszen minden olyan "természetellenes". A vidéki "egyszerű" család a Hiltonba megy, ahol nem lesz se húsétel, se ital a lagzin... Aztán kiderül, hogy nem is akkor lesz, amire készültünk. De amint mindezt elfogadtam, már úgy voltam vele, hogy legyünk rajta túl. És már egy kicsit vártam is. Ilyen esküvőn még soha nem voltam, legalább ezt is megtapasztalom...

De végül úgy alakult a dolog, hogy kedden reggel kaptam egy értesítést az unokahugomtól, hogy: "Sajnos le kellett mondanunk az esküvőt az ország-zárok fennállása miatt. Megint le kellett mondanunk az esküvőnkről a vírus okozta korlátozások miatt"

Megmondom őszintén, egy kicsit csalódott voltam...

Nem tudom, hogy nekifutnak-e még többször? Azt se tudom, hogy a nagybátyámék hogyan élik ezt meg? És a család többi tagja? A fiam és a lányom kifejezetten csalódott volt. Ők tök jó bulinak tartották, hogy a Hiltonba megyünk. Mikor mondtam a fiamnak, hogy nem lesz se húsétel, se szeszes ital, egyszerűen csak annyit válaszolt: "Majd kimegyek azt eszek gyrost meg iszok egy Pub-ban."

Nos, nem kell gyrost ennie. Egyébként múlt hétvégén jött haza Keszthelyről, ahol a barátaival voltak nyaralni. Egy party villát béreltek, fejenként 40.000. Ft-ra jött ki. Ez nem sok, sőt nagyon is olcsó, főszezonba, egy minden luxussal felszerelt ház, de ha kiszámolom, hogy 18-an voltak, az bizony a tulajnak jó kis bevételt jelentett. No mindegy, mindenki jól járt. Nagyon jó bulikat tartottak, luxusfelszereltségű volt minden, de a kajáról maguknak kellett gondoskodni. Na ugye milyen jól jött, hogy pár dolgot a fiam is tud már főzni :) Ott is főzött tárkonyos ragulevest és imádták. De csináltak pl. sushit is, nem kis adagot. Azt mondta, hogy kb. 8000. Ft. volt az alapanyag, de ha úgy rendelték volna, akkor nem is tudja mennyibe került volna.

25-én jött haza és úgy volt, hogy aznap este már dolgozik is. De pár nappal korábban, még a nyaralás ideje alatt kapott egy értesítést, hogy három hétre leáll a cég. Most otthon van, és remélhetőleg készül az augusztus 14-15-i Spartan race-ra.

 

Ingadozok...

a dilemmám: sportolni kellene, de qrva meleg van, ráadásul mikor???

Az van, hogy már megint ott tartok, hogy a szabadság, a csajos talik (amikor is jegeskávét ittam vanília fagyival és sütivel, meg persze kólával) na meg a szülinapi bulik meg a többi "zabálós" nap után ismét visszafogtam magam. Megint számolom a kalóriát és a szénhidrátot, hamár az endokrinológus azt mondta.

Megint írom a Yazio-t,

nagyon komolyan veszem, ezért hát minimális eredmény is van, ami persze éppen csak annyi, hogy elértem a zabálós napok előtti súlyom. Szóval semmi, de azért mégiscsak valami. 

A Yazio egyébként szerintem nagyon megérte az árát, előfizettem a pro verzióra, ami azt hiszem 3000 Ft egy érve. Tud magyarul, ami nekem fontos és egyszerű a használata. Regisztrációnál rákérdez az adatokra és arra, hogy mennyit mozgok egy nap, vagyis milyen jellegű munkát végzek. Ezek után ki lehet választani, hogy mi a cél, pl.: fogyás, a súlymegtartás vagy hízás. Ezekből kiszámítja, mennyi kalóriára van szükség, és nagyon okosan el is osztja három főétkezésre és némi nassolásra. Ez például nagyon praktikus, mert azonnal látni lehet napközben is, hogy állunk, nemcsak a napi étkezéssel, hanem az adagokkal is. Több lehetőségünk van az ételek bevitelére. Írhatunk saját recepteket, saját összetételeket, de nem nagyon lesz rá szükség, mert szinte minden benne van a listában. És nagyon jó az is, hogy van vonalkódolvasója, ami szinte mindent felismer. Kipróbáltam egy csomó terméken, és egy-két kivétellel mindennél működött. Ez nagyon megkönnyíti a használatot. További plusz pont, hogy hozzá lehet kapcsolni a mozgási adatainkat (okosórát), de a lépésszámlálóval a telon is össze van kötve, eleve levonja a gyaloglással megtett kalóriák számát. Sőt ami nekem még elég hasznos, hogy van benne folyadékbevitel számláló. 

Szóval már ezzel az odafigyeléssel is sikerült visszaállítani az eredeti állapotot, de a helyzeten úgy tudnék javítani, ha súlyzós edzéseket is beiktatnék. Persze nem bodybuilder szeretnék lenni, csak egyszer már, mikor komolyan vettem és személyi edző segített, akkor tényleg volt szemmel is látható eredménye a dolognak.

Most ezen gondolkodom (már hetek, hónapok óta). Tudom-tudom kifogás, de ha napközbe be tudnám illeszteni, biztos eljárnék minimum heti 3-szor. A kolléganőm is vett bérletet, és ez akár még jó motiváció is lehetne, de más konditerembe ment, mint ahová én szeretnék, másrészt meg heti 1-szer jár, aminek lássuk be egyrészt nem sok értelme van, másrészt nem túl motiváló.

Régebben mikor még a munkaügyibe dolgoztam, akkor reggel 6-ra mentem a kondiba nyitásra, fél nyolcra letoltam az edzést, letusoltam, átöltöztem és még be is értem 8-ra, munkakezdésre. De itt fél 8-kor már jönnek a betegek, szóval ez nem megoldható. Déután fél 5-ig dolgozok, és utána elvileg el tudnék menni, csak a problémám, hogy akkor vannak a legtöbben, fullra van a terem (4-7-ig van csúcsidő). Este 7-kor meg már a francnak sincs kedve (legalábbis nekem nincs) visszamenni. Ráadásul ugye én munka után szoktam bevásárolni, főzni, stb., ez is nehezíti a terembe való visszajutást. 

Most ott tartok, hogy ha még marad a sóvárgás az edzőterem után, akkor beszélek a főnökkel, hogy engedje meg, hogy 8-ra járjak, vagy legalábbis heti 2-3 napot. Biztos vagyok benne, hogy megengedné, de abba már nem vagyok annyira biztos, hogy reggel 5-kor is oly vidáman ugranék ki az ágyból, hogy 6-ra a terembe legyek... Szóval csak akkor hozakodok elő ezzel, ha acélbiztos lesz az elhatározásom.