Belépés Facebookkal
[ Ablak bezárása ]
avagy Béláim túltoltam...
Béláim az Úrban! Nem túl régen írtam egy bejegyzést.
Gyermekjólétbe dolgoztam és maradtam is - így kezdődött az említett poszt.
Aztán arról írtam, hogy én mennyire nem szeretnék esetmenedzser lenni és itt jön amiért most hamut szórok a fejemre...
Azt írtam, hogy az említett posztra van elég jelentkező, vagy ha nincs, hát megoldják ahogy tudják. Betöltik pályakezdővel, vagy pedagógussal, vagy azzal aki rávehető, zsarolható, van félnivalója és nincs más választása.
MEA CULPA MEA MAXIMA CULPA!
Nem tudtam, és valóban nem gondoltam végig, hogy ezzel sok embert megsértek, olyan embereket, akiket egyáltalán nem szeretnék.
Igen Béláim, vállalom!
HIBÁZTAM!
Akaratomon kívül megsértettem olyan embereket, akiket nem állt szándékomban.
Megsértettem konkrétan ezzel olyan embereket is, akikkel napi kapcsolatba állok. Fel sem merült bennem, hogy róluk is szólhat a cikk. Sőt, ha tudnák, hogy milyen véleményeket mondtam róluk, amikor érdeklődtek felőlük, nos akkor most fel sem merült volna bennük, hogy ellenük szólt az írás. (Ugyanis áradoztam, hogy milyen lelkesek, felkészültek, oda teszik magukat, stb.) De most, hogy meghallgattam az álláspontjukat, valóban belátom, meggondolatlan voltam, végig sem gondoltam, hogy félre érthetik, magukra vehetik.
De szeretném megmagyarázni a dolgot. Bár utálok magyarázkodni...
Szóval Béláim, amit múlt alkalommal írtam, az nem a saját fejemből pattant ki. De nem ám! Nálam sokkal, de sokkal okosabb emberek írták le, de voltam olyan balga, hogy továbbgondoltam a dolgot, és voltam olyan ostoba, hogy mindezt még le is írtam.
Nos az alap az volt, hogy olvastam sok-sok cikket és hozzászólást az átalakításról. Ezek közül az egyik érdekes és általam továbbgondolt olvasmányt az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszékének oktatói írták. Véleményük szerint, melyet eljuttattak a Minisztériumhoz (EMMI) is, idézem: ... aggasztó, hogy az elméleti síkon üdvözlendő, az új koncepció egyik sarokkövét jelentő esetmenedzser szerepe sincs végiggondolva. Nincs biztosítva az a magas szintű szakmai felkészítés, amely az elvárt funkció betöltéséhez szükséges. „Ha a végrehajtási rendeletben az szerepel, hogy a települési szolgálatnál létszámfelesleget jelentő munkatársakat hat hónapra esetmenedzserként foglalkoztatja a család- és gyermekjóléti központ, egyébként meg inadekvát képzettségekkel is betölthető ez a munkakör, akkor úgy gondoljuk, hogy nincs komolyan véve ez a funkció és nem is válhat a jövőben sem hatékony szereplőjévé a gyermekjóléti alapellátási rendszernek.”
Nos én e fenti vélemény alapján, mely hangsúlyozom, hogy tőlem sokkal okosabb emberek írtak, voltam olyan balga, hogy azt a következtetést vontam le, miszerint "nincs biztosítva a magas szintű szakmai felkészítés", vagyis pályakezdő, illetve olyan személy is betöltheti, aki nem régóta dolgozik a szakmában, nincs kellő rálátása, tapasztalata, illetve nincs megfelelő végzettsége. Továbbá abból, hogy a végrehajtási rendelet tervezete szerint a "szolgálatnál létszámfelesleget jelentő munkatársakat esetmenedzserként foglalkoztatja a család- és gyermekjóléti központ", azt a következtetést szűrtem le, idézem: ha nincs jelentkező a posztra, hát azokra lőcsölik rá, "aki rávehető, zsarolható, van félnivalója és nincs más választása." Bár hozzátettem, hogy "lehet, hogy van aki szeretné ezt a munkát, kihívásnak tartja, vagy áhítozik rá, lehet van rá magától jelentkező ..."Aztán mert még tovább is van a Tanszék oktatóinak véleménye, mely szerint "inadekvát képzettségekkel is betölthető ez a munkakör" hát folytattam én is a megállapításokat. Nevezetesen azt írtam, hogy akár pedagógussal is betöltik a posztot.
Fenti írásommal olyan embereket sértettem meg, akaratomon kívül, akiket nem állt szándékomban, hiszen nem ismerem, nem is ismerhetem a motivációjukat, és egyéb dolgaikat.
Ők még nem ismernek engem, ezért nem tudják, nem is tudhatják, hogy én felvállalom a véleményem és a szemébe mondom annak akinek szánom.
Nem nekik szántam!
Általánosságba írtam, cikkek, írások, tanulmányok, posztok és hozzászólások alapján.
BÉLÁIM AZ ÚRBAN! Túltoltam, rátoltam, túltoltam, rátótiak, túltoltam!
BOCSÁNAT
Megosztás a facebookonhátha segítség valakinek...
Gyakran ismételt kérdések a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és
gyermekjóléti központ feladatellátásával kapcsolatban
(2016. január 11. napjától)
Készítette: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Szociális és Gyámügyi Osztálya
Alkalmazott jogszabályok és rövidítések:
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.)
– a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.)
– a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
– a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)
– a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sznyr.)
1. Központ esetében mi indokolja a járás területén nyitva álló helyiségek létesítését? A most folyamatban lévő eljárásokban elegendő, ha nyilatkozik a kérelmező, hogy milyen módon, hol kíván létesíteni (pl. a szolgálatok helyiségeiben fogadna klienseket) vagy megállapodásokat is be kell csatolnia?
Válasz:A család- és gyermekjóléti központ működése és a szolgáltatásnyújtás tárgyi feltételeinek meghatározása tekintetében a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé nyitva álló helyiségek létesítését a járáshoz tartozó településeken. Ugyanakkor a feladatellátás jellege, a szolgáltatást igénybe vevők járásszékhelyre történő utaztatásának elkerülése érdekében mindenképpen javasolt nyitva álló helyiségek létesítése, főként azon településeken, ahol nagyobb létszámban fordulnak elő a szolgáltatást igénybe vevők.
Tekintettel arra, hogy a nyitva álló helyiségeket a közhiteles szolgáltatói nyilvántartásban is rögzíteni kell, indokolt az ingatlanhasználat igazolása pl. az ingatlanhasználatra vonatkozó kétoldalú megállapodásban. Ezen megállapodásban azonban rögzíthető az is, hogy az ingatlanhasználat kiterjed-e pl. telefon, fénymásoló vagy más tárgyi eszközök használatára stb.
2. A hatósági jellegű feladatok átadásra kerültek a központok részére. Pl. egy védelembe vétel esetében a központ a családgondozási feladatot továbbadhatja a szolgálat részére?
Válasz:Az NM rendelet 21. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontja szerinti esetben fordulhat elő, hogy ugyanazon gyermek védelmének ügyében mind a család- és gyermekjóléti központ, mind pedig a család- és gyermekjóléti szolgálat eljár. Azt, hogy a két szolgáltató tevékenysége miben és milyen mértékben oszlik meg, az egyéni gondozási-nevelési tervnek kell rendeznie. Az egyéni-gondozási nevelési terv elkészítésébe az NM rendelet 32. § (2) bekezdése értelmében az esetmenedzsernek be kell vonnia többek között a család- és gyermekjóléti szolgálatot, vagyis az egyéni gondozási-nevelési tervnek egy kompromisszumon kell alapulnia.
Ugyanakkor előfordulhatnak olyan azonnali intézkedést igénylő ügyek és esetek, amikor egyéni gondozási-nevelési terv nélkül is célszerű a család- és gyermekjóléti szolgálatot megkeresni és a családsegítő intézkedését kérni. Pl.: ideiglenes hatályú elhelyezés szükségessége merül fel, melyre vonatkozó jelzés a család- és gyermekjóléti központhoz érkezett. Tekintettel arra, hogy az NM rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat is jogosult és köteles haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül javaslatot tenni a hatóság intézkedésére, nem kifogásolható, ha a család- és gyermekjóléti központ megkeresi vagy felkéri intézkedésre a család- és gyermekjóléti szolgálatot, fontos azonban, hogy a központ a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresésével „nem tudhatja le” a feladatot, hanem folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az intézkedéseket és a gyermek sorsának alakulását, indokolt esetben pedig a központnak magának kell intézkednie.
Az NM rendelet 17. § c) pontja továbbá lehetőséget ad a központ számára arra, hogy a hivatalos ügyek intézése körében környezettanulmány készítése iránt keresse meg a szolgálatot.
3. A család- és gyermekjóléti szolgálatnál a települési jelzőrendszeri felelőst településenként vagy szolgáltatói szinten kell kijelölni.
Válasz:az NM rendelet 9. § (6) bekezdése szerint „Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására.” Ezen rendelkezésből következően tehát a család- és gyermekjóléti szolgálatnál elegendő egy települési jelzőrendszeri felelőst kijelölni akkor is, ha a család- és gyermekjóléti szolgálat ellátási területe több településre vagy akár a járás valamennyi településére kiterjed.
4. Ki lehet eseti gyám, a szolgálat vagy a központ munkatársa?
Válasz: esetmenedzser, figyelemmel a Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontjára, az NM rendelet 20. § (2) bekezdésére, valamint a Gyer. 91/A. (1) bek. c) pontjára
5. Járási jelzőrendszeri tanácsadó egyben lehet esetmenedzser?
Válasz: Igen; munkaköri leírásában szükséges ennek megjelenítése
6. A központba a gyermekjóléti szolgálattól kerülő munkatársnak a saját védelembe vett családjai alól kell a gyámhivataltól felmentést kérnie családgondozói tisztsége alól?
Válasz:A Gyer. 2016. január 1. napjától hatályos 87. § a) pontjának rendelkezésére tekintettel nem kell a családgondozó tisztsége alóli felmentését, illetve az esetmenedzser kirendelését kérni.
7. Utcai, iskolai, kórházi szociális munka hogyan alakítandó ki a járásra levetítve?
Válasz: Elengedhetetlen az ezen feladatellátással kapcsolatos igények, szükségesség felmérése, melynek a család- és gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatok, a köznevelési intézmények, illetve a helyi jelzőrendszeri tagok megkeresésével, szakmaközi megbeszélés tartásával stb. tud eleget tenni.
A kórházi szociális munka megszervezése, ellátása tekintetében javasoljuk, hogy a család- és gyermekjóléti központ a járás területén található kórházon kívül kössön megállapodást pl. a megyeszékhelyen található egészségügyi intézménnyel, tekintettel arra, hogy számos egészségügyi szolgáltatás (pl. addiktológia) a megyeszékhely egészségügyi intézményben érhető csak el. Amennyiben a járás területén az NM rendelet 24. §-a szerinti egészségügyi intézmény nem található, úgy a legközelebbi, ilyen feladatot ellátó és a járás lakossága által rendszerint igénybe vett egészségügyi intézménnyel történő megállapodás megkötését javasoljuk.
8. A jelzőrendszeri felelősök a szolgálathoz beérkezett jelzéseket és a megtett intézkedéseket egy az egyben továbbítják a központnak (fénymásolat, scannelt dokumentum), vagy annak csak kivonatát, összefoglalását?
Válasz: Az NM rendelet 9. § (1) bek. h) pontja jelentés készítését írja elő; ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg a jelentés tartalmát, formáját, vagyis azt a gyermekjóléti központok és a gyermekjóléti szolgálatok szabadon határozhatják meg. Javasoljuk, hogy a jelentés tartalmát a család- és gyermekjóléti központ a szolgálatok számára tartott havi esetmegbeszélés során konstruktívan alakítsa ki.
9. Egy családon belüli alapellátott és védelembe vett a szolgálathoz és a központhoz is tartozik? Aktákat szét kell szedni? Indokolt esetben egyben lehet tartani? (pl.: az eset nagyon összefonódó, esetleg hamarosan megszűnik a védelembe vétel, vagy előreláthatóan az alaposból védelembe vétel lesz?)
Válasz: Az NM rendelet 20. § (1) bekezdése értelmében a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ két, önálló szakmai egységet alkotnak, melyből következik, hogy nincs lehetőség az iratanyag „egyben tartására”. A központnál kezelt iratokat a feladatellátáshoz szükséges mértékben kell a szolgálat rendelkezésére bocsátani.
Az NM rendelet 21. § (2) bekezdése a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben teszi lehetővé, hogy az ügyben a szolgálat és a központ is eljárjon, azonban ebben az esetben az egyéni gondozási-nevelési tervben kell megjelölni, hogy milyen feladatai vannak a szolgálatnak.
10. A készenléti ügyeletnek milyen esetben kell helyszínre kimenni? Kérheti e rendőr segítségét, ha helyszínre ki kell menni? Mely esetekben lehet telefonos segítséget nyújtani? Jár-e és milyen mértékű a készenléti díj?
Válasz: Álláspontunk szerint a készenléti szolgálat feladata az, hogy a központ nyitvatartási idején kívül is az arra rászorulók számára megfelelő tájékoztatást, információt tudjon adni, szükség szerint pedig intézkedést tegyen vagy intézkedés megtételét kezdeményezze. Például, ha hétvégén merül fel egy gyermek azonnali ideiglenes hatályú elhelyezésének szükségessége, akkor haladéktalanul kezdeményezhesse a rendőrhatóságnál az ideiglenes elhelyezés elrendelését, s az, hogy ebben személyesen részt vesz-e, azt a készenlétet ellátónak kell eldöntenie az ügy ismerete, súlyossága birtokában. Ugyanez mondható el pl. arra az esetre is, ha egy családot hétvégén kell családok átmeneti otthonában elhelyezni. A készenléti szolgálatnak ilyenkor alkalmasnak kell lennie arra, hogy üres férőhelyet találjon, szükség szerint segítse a családot a beköltözésben.
A készenléti díj mértékére vonatkozóan jelenleg nincs információnk, ezért ezen kérdés megválaszolásához a szakminisztériumhoz fordulunk.
11. Távolabbi település védelembe, nevelésbe vett családjai esetében a szolgálat ott dolgozó munkatársa milyen mértékben járhat el? (pl.: sürgős ügyintézések, kiemelés… stb)
Válasz: A Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontja szerinti esetekben fordulhat elő, hogy ugyanazon ügyben mind a szolgálat, mind pedig a központ eljár. Az, hogy a szolgálat milyen mértékben lát el feladatot, az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni.
Ugyanakkor az NM rendelet 18. § (2) bekezdése biztosítja a szolgálat számára, hogy a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tegyen javaslatot a hatóság intézkedésére, pl. a járási gyámhivatalnál vagy pl. ügyeleti időben a rendőrhatóságnál kezdeményezze az ideiglenes hatályú elhelyezést. Ezen intézkedésre a szolgálat akkor is jogosult, ha egyébként a központ már eljár a gyermek védelembe vétele vagy nevelésbe vétele ügyében.
12. Mi a kötelezően vezetendő nyilvántartás, mi az ajánlott?
Válasz: Nyilvántartás vezetésére a Gyvt. 139. §-a rendelkezéseiből kell kiindulni azzal, hogy mind a szolgálatnak, mind pedig a központnak a feladatához kapcsolódó adatokat kell nyilvántartania.
A szolgálat esetében jogszabály nem írja elő, hogy a fenti tartalmú nyilvántartást milyen kötelező formátumban kell vezetni. Erre tekintettel javasolt, hogy mind a szolgálat, mind pedig a központ a gyakorlatban eddig jól bevált, statisztikai adatszolgáltatáshoz is felhasználható, maga által kialakított nyilvántartást vezesse tovább. A nyilvántartás vezetésének módját, gyakoriságát álláspontunk szerint a szakmai programban kell rögzíteni. A nyilvántartás segítséget jelenthet a statisztikai adatszolgáltatáson túl a szakmai vezető számára előírt ellenőrzési kötelezettség teljesítésében, a munkamegosztás, a szakdolgozók leterheltségének figyelemmel kísérésében is.
Az alapvető nyilvántartás-vezetés mellett a szakmai munka dokumentálására továbbra is az NM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnapló, valamint az Ar. mellékletét képező, szolgáltatásra és központra meghatározott adatlapok szolgálnak.
Válasz: A TEVADMIN RENDSZER módosításáról, új szolgáltatói rendszernek való megfeleltetéséről jelenleg nincs információnk, ezért ezen kérdés megválaszolásához a főhatóságokhoz fordulunk.
14. A család- és gyermekjóléti szolgálat mi alapján gondozza a családot és meddig?
Válasz: A család- és gyermekjóléti szolgálat, a gyermek státusától függően, jelenleg három dokumentum figyelembevételével jár el.
15. Közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása érdekében létesíthet-e telephelyet a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó másik településen és milyen feltételekkel.
Válasz:Az Sznyr. 1. § lb) pontja értelmében lehetőség van arra, hogy ha a fenntartó kéri, akkor ellátottak számára nyitva álló helyiség helyett telephely kerüljön bejegyzésre. Azonban, ha a fenntartó telephely, mint engedélyes bejegyzését kéri a szolgáltatói nyilvántartásba, akkor az Sznyr. 22. §-a értelmében az engedélyesnek meg kell felelnie a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, azaz mind a tárgyi, mind pedig a személyi követelményeknek. A személyi feltételek biztosítottsága tekintetében az NM rendelet 1. számú mellékletének család- és gyermekjóléti szolgáltatásra megállapított személyi feltételeket kell figyelembe venni, azaz a telephely ellátási területének lakosságszámát kell arányba állítani a 4000 fővel, de minimum 1 fő családsegítőt kell alkalmazni, aki teljes munkaidőben foglalkoztatott.
Pl.: B és C település közös önkormányzati hivatalt működtet, melynek székhelye B településen van, erre tekintettel a család- és gyermekjóléti szolgálat működtetése kizárólag B település önkormányzati kötelező feladata. B település lakosságszáma 2000 fő, C település lakosságszáma 500 fő.
a) Egyik eset: B település a család- és gyermekjóléti szolgálatot az önkormányzat székhelyén működteti, C településen csak nyitva álló helyiséget tart fenn. Ebben az esetben elegendő 1 fő, teljes munkaidős családsegítő foglalkoztatása mindkét település viszonylatában.
b) Másik eset: a család- és gyermekjóléti szolgálat székhelye B településen van, C településen pedig nyitva álló helyiség helyett telephely engedélyezését kérik. Ebben az esetben B településen és C településen is 1-1 fő teljes munkaidős családsegítő foglalkoztatása szükséges.
A tárgyi feltételek tekintetében mind a nyitva álló helyiség, mind pedig a telephely tekintetében meg kell felelni az SzCsM rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint az NM rendelet 7. §-ában meghatározottaknak.
Ha még kérdés merül fel, írjátok meg, megpróbálunk arra is választ kapni!
Megosztás a facebookon
avagy Béláim, gondolkozzunk!
Béláim az Úrban! Régen írtam olyan bejegyzést, mely a munkámmal valamelyest összefügg. Nem akartam/akarok hangadó lenni, de azért már mindennek van határa. Vagy nem? De!
NEM IGAZ BÉLÁIM?
Gyermekjólétbe dolgoztam és maradtam is. Nem akartam a hangzatos "esetmenedzseri" posztra törni, van arra jelentkező, vagy ha nincs, hát megoldják ahogy tudják. Betöltik pályakezdővel, vagy pedagógussal, vagy azzal aki rávehető, zsarolható, van félnivalója és nincs más választása. Persze lehet, hogy van aki szeretné ezt a munkát, kihívásnak tartja, vagy áhítozik rá, lehet van rá magától jelentkező vagy éppen azt is el tudom képzelni (bár nem, mégsem tudom elképzelni...) hogy tolonganak ezért a munkáért.
No mindegy is Béláim! Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miért is lett átalakítva a rendszer?
Bölcs vezéreink (a miniszter és az államtitkár) vagy legalább is valaki a sleppjükből azt hangoztatta többek között, az átalakítás lényege, hogy ne legyen kettős családgondozás... Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pontosan ezt mondta: "Az összevonással megszűnnek a korábbi párhuzamosságok, az, hogy a két intézmény külön-külön, de ugyanazokkal a családokkal és gyermekeikkel foglalkozik." Meg olyasmit is mondtak, hogy közelebb hozzák a szolgáltatásokat, és ezekkel az intézkedésekkel a jövőben a szakemberek sokkal több figyelmet tudnak majd a családoknak szentelni, meg ilyenek...
Nálatok ez hogy van Báláim?
Mert nálunk az átalakítás után kezdődött csak igazán a kettős családgondozás.
Átadtuk a szakis és védelembe vett eseteket a központnak, de ezekben a családokban nagyon sok helyen előfordul, hogy 1-2 gyerek van védelembe, a többit alapellátás keretében gondoztuk/gondozzuk? Mert azok az esetek, ahol nincs jogerős határozat, az nem tartozik a központhoz. Vagyis ők gondozzák a családot a hatósági intézkedés miatt, mi pedig az alapellátott gyerekek miatt. Ráadásul ugye, mivel a központból ami 20 km-re van tőlünk csak hetente egyszer jönnek, és abból az egy napból is csak 1 óra az ügyfélfogadás, az Ő ügyfeleik is minket szerencséltetnek...
Ezt nem értem. Ki találta ezt ki? Dolgozott valaha terepen? Miből gondolta, hogy az ügyfél nem ahhoz megy, akivel már bizalmi kapcsolatot épített ki az elmúlt években? Miből gondolták, hogy heti 1 órában meg lehet oldani a több száz gyerek problémáját messziről a központból?
Csak néhány példa a kettős gondozásra: 4 gyerek a szakiba (SOS), de anyuka terhes és hát nem éppen a legmegfelelőbben gondozott a terhessége, a körülményei és a személyisége meg a többi is probléma... Jelzés érkezik, továbbítjuk a kp-ba, hiszen ők gondozzák a családot a szakis gyerekek miatt... Válasz: az anyát a terhességével a szolgálatnak kell gondozni, kitölteni minden papírt és majd ha a baba megszületik a szolgálatnak kell javaslatot tenni a kp. felé, ők továbbküldik a gyh felé, és majd csak akkor lesz a központ hatásköre, ha a születendő gyermek is jogerősen szakiba kerül vagy jogerősen védelembe lesz véve...
BRAVÓ BÉLÁIM, GRATULÁLOK BÖLCS DÖNTÉSHOZÓINKNAK!
Más példa: ön- és közveszélyes pszichés beteg gyerek kikerül a családból szakiba. Testvéreit a szülő példásan gondozza, neveli, de a családot ért trauma (a már kikerült gyerek viselkedése) miatt kérik a szolgálat segítségét. Mi gondozzuk alapellátásban, a szakis gyerek miatt pedig a központ.
Aztán van olyan is elég sok, ahol a középiskolába bekerülő ingázó gyerekeknek sikerül összehozniuk az 50 órát meghaladó igazolatlant. Ez egyértelmű védelembe vétel, viszont a tesókkal semmi probléma, egyéb dolgok miatt kérték a szolgálat segítségét. Tehát szintén kettős családgondozás, az 50 óra miatt gondoz a központ, a többi segítség miatt a szolgálathoz jön a család. A központ nem is fogadja őket, hiszen nincs jogerős határozat, amiben őket a többi gyermek tekintetében kirendelték volna...
Akkor most ez hogy is van Báláim?
Nálatok mi a helyzet?
Vagy csak nálunk vannak ilyen anomáliák?
Szerintem érdemes lenne összegyűjteni az ország minden részéről és jelezni a problémákat.
BÉLÁIM AZ ÚRBAN! NO AKKOR GONDOLKODJUNK!
„Túltoltuk, rátoltuk, túltoltuk, rátótiak, túltoltuk”
Megosztás a facebookonavagy a reformok működnek?
Semmi extra, sima munkás hétköznap.
Mi nem jutunk el egzotikus tájakra (pl. Seychelle-szigetek) de azokon az "egzotikus" tájakon ahol mi járunk nap mint nap, nos oda meg jól fizetett politikusaink nem jutnak el luxus autóikkal... Sajnos. Pedig hasznos lenne, ha meglátnák, hogy itt a reformok mennyire (nem)működnek.
Készítettem egy-két képet, hiszen így szokás ha olyan helyre megy az ember, ahová sokan nem jutnak el.
Aztán egy helyen ekkora szeméthalmokat találtunk.
A képen két kolléganő, nem pedig a szeméthalom tulajdonosa látható :D
És ugyanitt találtunk (állítólag) vadkendert is:
Folyt. köv. (hamarosan)
Terveim szerint rendszeresen töltök fel majd képeket, hogy milyen helyeken, milyen körülmények között élnek emberek, családok, gyerekek és mi milyen lehetetlen körülmények között próbálunk segíteni nekik...
Szívesen veszem, ha ti is megosztjátok a saját képeiteket akár itt is, (vigyázva a személyiségi jogokra). Hozzászólásba is nyugodtan feltölthetitek!
Ha érdekesnek találjátok a cikkeket, akkor kattintsatok a feliratkozás gombra.
Megosztás a facebookon
semmi extra
A tegnapi nap emlékére álljon itt egy csoportkép, mely a tanyán készült.
Ma kivételesen semmi extra történés nem volt. Délelőtt a sportfoglalkozásokon rendben zajlott minden.
Az ebéd olyan volt, amit még a válogatós gyerekek is szeretnek, vagyis hideg gyümölcsleves, sült krumpli rántott hússal és a desszert kakaós és lekváros palacsinta.
Ezt követően kibicikliztünk (járható kerékpárúton) a helyi hotelbe, ahol a kültéri medencében kezdetét vehette a fürdőzés. Élvezték annak ellenére, hogy a víz hőfoka, hogy is mondjam elég alacsony volt. De úgy ugrálták a "bombákat", meg a "döglött béka" figurát, hogy csak na.
Holnap munkaszüneti nap lesz.
Rajtunk kívül senki sem fog dolgozni.
Megosztás a facebookon
avagy a sikerben mindig van egy adag munka, egy adag szellem és gondolat, valamint egy adag szerencse.
Most azt hiszem jó passzban vagyok. Azért, mert eldöntöttem! Megfogadtam, hogy nem érdekel ki és mit mond, a munkámat a legjobb tudásom szerint végzem. Nem hagyom befolyásolni magam sem az intézményvezető, sem a város egyik prominens vezető személye által. Nem érdekel mit várnak el tőlem, mert tudom, hogy azt teszem amit tennem kell... De erről már írtam múlt alkalommal, valahogy így szólt: ha nem értékelik a munkámat, akkor nem érdemlik meg, hogy nekik dolgozzam! És ezt most is így gondolom. Kicsit vulgárisabban úgy szoktam mondani: pont lesz.rom!
Az ügy, amiről eddig nem írtam azt most sem fogom megosztani, de a lényeg, hogy mára esetmegbeszélést hívtunk össze. Nem tudott minden szakember eljönni, de sikerült "kijárni", hogy akik nem jönnek el, azok is megírják a szakvéleményüket.
A gyermekpszichiáter leírta, de jelenleg nem javasolta az azonnali kiemelést, mert megítélése szerint az is tragédiához vezethet, ugyanakkor azt is leírta, hogy így sem maradhat a helyzet. - Nesze semmi, fogd meg jól...
Az anya pszichológusa az idő rövidsége miatt nem tudott válaszolni, de felhívtam telefonon és a legfontosabb infókat kiszedtem belőle. Kiderült, hogy fogalma sincs a valódi problémáról, Ő csak anyuka depressziójáról tud, a súlyos alkoholproblémáról és a suicid próbálkozásról csak tőlem értesült. A véleménye az, hogy anyukának be kell feküdnie, addig nem javasolja a gyermek családból történő kiemelését.
Én azért előkészültem, már a múlt héten felhívtam anyuka figyelmét, ha a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a gyermek nem maradhat a családban, akkor gondolkozzon el rajta, hogy van-e olyan családtag, aki vállalni tudná és alkalmas is a kisfiú ellátására. Anyuka elgondolkodott...
Ennek köszönhetően ma fel is vettem a kapcsolatot ezzel a rokonnal. A gyermek is szeretne hozzá kerülni.
A gyermek!
Nos Ő volt a mai esetmegbeszélés alfája és omegája. Nagyon jó, hogy így alakult. Amikor még csak elkezdtük szervezni az esetmegbeszélést, én már akkor is szerettem volna, ha a gyermeket meghallgatjuk, de leszavaztak. Sajnos akkor nem voltam annyira toppon, és nem ragaszkodtam az elgondolásomhoz. A gyermeket úgy ismerem, hogy nagyon őszinte. Magas intellektusú, és nem hazudik még akkor sem, ha érdeke úgy kívánná. Aztán amikor anyukát tájékoztattam, akkor Ő maga ragaszkodott hozzá, hogy a fia legyen jelen. És milyen jó, hogy így történt.
A szakemberek körbeültek, mindenki mismásolt, nem tudta senki egyértelműen azt mondani, hogy anyuka alkoholista. De aztán megkértem a kisfiút, hogy mondja el, mit gondol erről az egészről. Akkor jött a döbbenet. Elmondta, hogy múltkor nem mondott igazat, amikor azt mondta nekünk, hogy anya nem iszik, csak ritkán és akkor max. 1-2 pohár bort. Elmondta, hogy néhány napja is miután elmentünk, anya nagyon részegre itta magát, és mindig berúgik nagyon! Édes pofa. Sokan nem szeretik ezt a kisfiút, mert tényleg sokproblémás, de nyilván azért ilyen, mert milyen is lenne? Aztán elmondta még azt is, hogy szívesen elmegy az említett rokonhoz vagy akár nevelőszülőhöz is, ha anya vállalja az elvonót és meggyógyul. Legszívesebben odaültem volna mellé és megöleltem volna. A gyengéim ezek a bajban lévő gyerekek. Azt hiszem ezt használják ki... Mármint nem a családokra gondolok, hanem a döntéshozókra. Nálunk nincs normális fizetés, kevesebbet keresünk mint a létminimum. De erről ugye elég megnézni "Az állj ki magadért! - Szociális selfie" csoportot a facebookon. De ez nem ide tartozik. Szóval ott tartottam, hogy ez a 11 éves gyerek felnőttebb volt, mint az ott jelenlévő szakemberek (orvosok, pedagógusok, szociális szakemberek). Bár anyuka még ennek hatására sem volt képes azt mondani, hogy igen, nekem problémám van az alkohollal. De hát ugye ez az alkoholbetegség lényege, hogy nincs betegségtudat, azt gondolják, hogy kezelni tudják. Azt hiszem csúnya vége lesz a dolognak, de legalább a gyermeket talán (most már végre) sikerül kicsit tehermentesíteni, megmenteni a saját anyjától.
Anyuka:
borzalmasan néz ki, végtelenül le van soványodva, elhanyagolt a nemrégen még "nagyon szép nő", és nagy erőfeszítést igényel tőle, hogy koncentrálni tudjon. A legfőbb baj, hogy még mindig nem hajlandó belátni: ALKOHOLISTA, aminek vélhetően következménye a gyermeke pszichés betegsége, ami miatt ő ugye iszik, ami miatt a gyerek még problémásabb, és az ördögi kör nem ér véget.
Tudjuk, hogy az alkoholbetegségből nem lehet kigyógyulni, azt tudni mondani, hogy alkoholista vagyok, és tíz éve nem ittam, ez már szép eredmény (lenne), de absztinencia nélkül nem lehet kitörni ebből az ördögi spirálból. Anyuka pedig még nem tart itt! Még ott sem tart, hogy beismerné magának a problémát.
Az esetmegbeszélés vége az lett, hogy a jelenlévő szakemberek javasolják a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek gondozását, nevelését vállaló (és valószínűleg személyiségében és körülményeiben is alkalmas) családtaghoz.
Szóval jó-jó, hogy így összehoztuk ezt a dolgot, de ha a kisfiú nem lett volna ott, és nem vállalta volna fel a problémát (felnőtteket meghazudtoló módon) akkor most is egy helyben topognánk vélhetően. Tehát a belefeccelt munka mellett egy nagy adag szerencsére is szükségünk volt!
Megosztás a facebookon
Üdv a blogomban! Miről írok? Mindenféléről ami engem foglalkoztat.
