Néhány válasz a szolgálat/központ kérdéskörben

hátha segítség valakinek...

Gyakran ismételt kérdések a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve a család- és

gyermekjóléti központ feladatellátásával kapcsolatban  

(2016. január 11. napjától)

 

Készítette: a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya   Szociális és Gyámügyi Osztálya

 

Alkalmazott jogszabályok és rövidítések:

–        a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.)

–        a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.)

–        a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)

–        a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet)

–        a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sznyr.)

 

 

1. Központ esetében mi indokolja a járás területén nyitva álló helyiségek létesítését? A most folyamatban lévő eljárásokban elegendő, ha nyilatkozik a kérelmező, hogy milyen módon, hol kíván létesíteni (pl. a szolgálatok helyiségeiben fogadna klienseket) vagy megállapodásokat is be kell csatolnia?

 

Válasz:A család- és gyermekjóléti központ működése és a szolgáltatásnyújtás tárgyi feltételeinek meghatározása tekintetében a hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé nyitva álló helyiségek létesítését a járáshoz tartozó településeken. Ugyanakkor a feladatellátás jellege, a szolgáltatást igénybe vevők  járásszékhelyre történő utaztatásának elkerülése érdekében mindenképpen javasolt nyitva álló helyiségek létesítése, főként azon településeken, ahol nagyobb létszámban fordulnak elő a szolgáltatást igénybe vevők.

Tekintettel arra, hogy a nyitva álló helyiségeket a közhiteles szolgáltatói nyilvántartásban is rögzíteni kell, indokolt az ingatlanhasználat igazolása pl. az ingatlanhasználatra vonatkozó kétoldalú megállapodásban. Ezen megállapodásban azonban rögzíthető az is, hogy az ingatlanhasználat kiterjed-e pl. telefon, fénymásoló vagy más tárgyi eszközök használatára stb. 

 

2. A hatósági jellegű feladatok átadásra kerültek a központok részére. Pl. egy védelembe vétel esetében a központ a családgondozási feladatot továbbadhatja a szolgálat részére?

 

Válasz:Az NM rendelet 21. § (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontja szerinti esetben fordulhat elő, hogy ugyanazon gyermek védelmének ügyében mind a család- és gyermekjóléti központ, mind pedig a család- és gyermekjóléti szolgálat eljár. Azt, hogy a két szolgáltató tevékenysége miben és milyen mértékben oszlik meg,   az egyéni gondozási-nevelési tervnek kell rendeznie. Az egyéni-gondozási nevelési terv elkészítésébe az NM rendelet 32. § (2) bekezdése értelmében az esetmenedzsernek be kell vonnia többek között a család- és gyermekjóléti szolgálatot, vagyis az egyéni gondozási-nevelési tervnek egy kompromisszumon kell alapulnia.

Ugyanakkor előfordulhatnak olyan azonnali intézkedést igénylő ügyek és esetek, amikor egyéni gondozási-nevelési terv nélkül is célszerű a család- és gyermekjóléti szolgálatot megkeresni és a családsegítő intézkedését kérni. Pl.: ideiglenes hatályú elhelyezés szükségessége merül fel, melyre vonatkozó jelzés a család- és gyermekjóléti központhoz érkezett. Tekintettel arra, hogy az NM rendelet 18. § (2) bekezdése szerint a  gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat  is jogosult és köteles haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül javaslatot tenni  a hatóság intézkedésére, nem kifogásolható, ha a család- és gyermekjóléti központ megkeresi vagy felkéri intézkedésre a család- és gyermekjóléti szolgálatot, fontos azonban, hogy a központ a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresésével „nem tudhatja le” a feladatot, hanem folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az intézkedéseket és a gyermek sorsának alakulását, indokolt esetben pedig a központnak magának kell intézkednie.

 

Az NM rendelet 17. § c) pontja továbbá lehetőséget ad a központ számára arra, hogy a hivatalos ügyek intézése körében környezettanulmány készítése iránt keresse meg a szolgálatot.

 

3. A család- és gyermekjóléti szolgálatnál a  települési jelzőrendszeri felelőst településenként vagy szolgáltatói szinten kell kijelölni.

 

Válasz:az  NM rendelet 9. §  (6) bekezdése szerint „Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat több családsegítőt foglalkoztat, közülük települési jelzőrendszeri felelőst kell kijelölni az (1) bekezdés szerinti feladatokra, illetve azok koordinálására.” Ezen rendelkezésből következően tehát a család- és gyermekjóléti szolgálatnál elegendő egy települési jelzőrendszeri felelőst kijelölni akkor is, ha a család- és gyermekjóléti szolgálat ellátási területe több településre vagy akár a járás valamennyi településére kiterjed.

 

4. Ki lehet eseti gyám, a szolgálat  vagy a központ munkatársa?

 

Válasz: esetmenedzser, figyelemmel a Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontjára, az NM rendelet 20. § (2) bekezdésére, valamint a Gyer. 91/A. (1) bek. c) pontjára

 

5. Járási jelzőrendszeri tanácsadó egyben lehet esetmenedzser?

Válasz: Igen; munkaköri leírásában  szükséges ennek megjelenítése

 

6.   A központba a gyermekjóléti szolgálattól kerülő munkatársnak a saját védelembe vett családjai alól kell a gyámhivataltól felmentést kérnie családgondozói tisztsége alól?

 

Válasz:A Gyer. 2016. január 1. napjától hatályos 87. § a) pontjának rendelkezésére tekintettel nem kell a családgondozó tisztsége alóli felmentését, illetve az esetmenedzser kirendelését kérni.

 

7.      Utcai, iskolai, kórházi szociális munka hogyan alakítandó ki a járásra levetítve?

 

Válasz: Elengedhetetlen az ezen feladatellátással kapcsolatos igények, szükségesség felmérése, melynek a család- és gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatok, a köznevelési intézmények, illetve a helyi jelzőrendszeri tagok megkeresésével, szakmaközi megbeszélés tartásával stb. tud eleget tenni.

 

A kórházi szociális munka megszervezése, ellátása tekintetében javasoljuk, hogy a család- és gyermekjóléti központ a járás területén található kórházon kívül kössön megállapodást pl. a megyeszékhelyen található egészségügyi intézménnyel, tekintettel arra, hogy számos egészségügyi szolgáltatás (pl. addiktológia) a megyeszékhely egészségügyi intézményben érhető csak el. Amennyiben a járás területén az NM rendelet 24. §-a szerinti egészségügyi intézmény nem található, úgy a legközelebbi, ilyen feladatot ellátó és a járás lakossága által rendszerint igénybe vett egészségügyi intézménnyel történő megállapodás megkötését javasoljuk.   

 

8.      A jelzőrendszeri felelősök a szolgálathoz beérkezett jelzéseket és a megtett intézkedéseket egy az egyben továbbítják a központnak (fénymásolat, scannelt dokumentum), vagy annak csak kivonatát, összefoglalását?

 

Válasz: Az NM rendelet 9. § (1) bek. h) pontja jelentés készítését írja elő;  ugyanakkor a jogszabály nem határozza meg a jelentés tartalmát, formáját, vagyis azt a gyermekjóléti központok és a gyermekjóléti szolgálatok szabadon határozhatják meg. Javasoljuk, hogy a jelentés tartalmát a család- és gyermekjóléti központ a szolgálatok számára tartott  havi  esetmegbeszélés során konstruktívan alakítsa ki.

 

9.      Egy családon belüli alapellátott és védelembe vett a szolgálathoz és a központhoz is tartozik? Aktákat szét kell szedni? Indokolt esetben egyben lehet tartani? (pl.: az eset nagyon összefonódó, esetleg hamarosan megszűnik a védelembe vétel, vagy előreláthatóan az alaposból védelembe vétel lesz?)

 

Válasz: Az NM rendelet 20. § (1) bekezdése értelmében a család- és gyermekjóléti szolgálat, valamint a család- és gyermekjóléti központ két, önálló szakmai egységet alkotnak, melyből következik, hogy nincs lehetőség az iratanyag „egyben tartására”. A központnál kezelt iratokat a feladatellátáshoz szükséges mértékben  kell a szolgálat rendelkezésére bocsátani.

 

Az NM rendelet 21. § (2) bekezdése a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben teszi lehetővé, hogy az ügyben a szolgálat és a központ is eljárjon, azonban ebben az esetben az egyéni gondozási-nevelési tervben kell megjelölni, hogy milyen feladatai vannak a szolgálatnak.

 

10.      A készenléti ügyeletnek milyen esetben kell helyszínre kimenni? Kérheti e rendőr segítségét, ha helyszínre ki kell menni? Mely esetekben lehet telefonos segítséget nyújtani? Jár-e és milyen mértékű a készenléti díj?

 

Válasz: Álláspontunk szerint a készenléti szolgálat feladata az, hogy a központ nyitvatartási idején kívül is az arra rászorulók számára megfelelő tájékoztatást, információt tudjon adni, szükség szerint pedig intézkedést tegyen  vagy intézkedés megtételét kezdeményezze.  Például, ha hétvégén merül fel egy gyermek azonnali ideiglenes hatályú elhelyezésének szükségessége, akkor haladéktalanul kezdeményezhesse a rendőrhatóságnál az ideiglenes elhelyezés elrendelését, s az, hogy ebben személyesen részt vesz-e, azt a készenlétet ellátónak kell eldöntenie az ügy ismerete, súlyossága birtokában. Ugyanez mondható el pl. arra az esetre is, ha egy családot hétvégén kell családok átmeneti otthonában elhelyezni. A készenléti szolgálatnak ilyenkor alkalmasnak kell lennie arra, hogy üres férőhelyet találjon, szükség szerint segítse a családot a beköltözésben.

 

A készenléti díj mértékére vonatkozóan jelenleg nincs információnk, ezért ezen kérdés megválaszolásához a szakminisztériumhoz fordulunk.    

 

11.      Távolabbi település védelembe, nevelésbe vett családjai esetében a szolgálat ott dolgozó munkatársa milyen mértékben járhat el? (pl.: sürgős ügyintézések, kiemelés… stb)

 

Válasz: A Gyvt. 40/A. § (2) bek. b) pontja szerinti esetekben fordulhat elő, hogy ugyanazon ügyben mind a szolgálat, mind pedig a központ eljár. Az, hogy a szolgálat milyen mértékben lát el feladatot, az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni.

Ugyanakkor az NM rendelet 18. § (2) bekezdése biztosítja a szolgálat számára, hogy a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tegyen  javaslatot a hatóság intézkedésére, pl. a  járási gyámhivatalnál vagy pl. ügyeleti időben a rendőrhatóságnál  kezdeményezze az ideiglenes hatályú elhelyezést. Ezen intézkedésre a szolgálat akkor is jogosult, ha egyébként a központ már eljár a gyermek védelembe vétele vagy nevelésbe vétele ügyében.

 

12. Mi a kötelezően vezetendő nyilvántartás, mi az ajánlott?

 

Válasz: Nyilvántartás vezetésére a Gyvt. 139. §-a rendelkezéseiből kell kiindulni azzal, hogy mind a szolgálatnak, mind pedig a központnak a feladatához kapcsolódó adatokat kell nyilvántartania.

A szolgálat esetében jogszabály nem írja  elő, hogy a fenti tartalmú nyilvántartást milyen  kötelező formátumban kell vezetni. Erre tekintettel javasolt, hogy mind a szolgálat, mind pedig a központ a gyakorlatban eddig jól bevált, statisztikai adatszolgáltatáshoz is felhasználható, maga által kialakított nyilvántartást vezesse tovább. A nyilvántartás vezetésének módját, gyakoriságát álláspontunk szerint a szakmai programban kell rögzíteni. A nyilvántartás segítséget jelenthet a statisztikai adatszolgáltatáson túl a szakmai vezető számára előírt ellenőrzési kötelezettség teljesítésében, a munkamegosztás, a szakdolgozók leterheltségének figyelemmel kísérésében is.

 

Az alapvető nyilvántartás-vezetés mellett a szakmai munka dokumentálására továbbra is az NM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnapló, valamint az Ar. mellékletét képező, szolgáltatásra és központra meghatározott adatlapok szolgálnak.  

 

  1.                 Tevadmin rendszer/ családsegitő és gyermekjólét összehozása/ 2016-ban jelentés?

Válasz: A TEVADMIN RENDSZER  módosításáról, új szolgáltatói rendszernek való megfeleltetéséről jelenleg nincs információnk, ezért ezen kérdés megválaszolásához a főhatóságokhoz fordulunk.   

14.  A család- és gyermekjóléti szolgálat mi alapján gondozza  a családot és meddig?

Válasz: A család- és gyermekjóléti szolgálat, a gyermek státusától függően, jelenleg három dokumentum figyelembevételével jár el.

  1.       Ha a szolgálat a gyermeket alapellátásban gondozza, az NM rendelet 7. számú melléklete szerinti esetnaplót alkalmazza, melyhez társul szükség szerint az Ar. 2. számú melléklet GYSZ1-4.  adatlap.
  2.       Ha a gyermeket védelembe vették, akkor a központ többek között a család- és gyermekjóléti  szolgálat bevonásával készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet, melyben – az NM rendelet 32. § (1) bek. d) pontjára tekintettel – meg kell határozni a szolgálat feladatait és azok teljesítésének határidejét.
  3.       Ha a gyermeket nevelésbe vették, akkor a szolgálat feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által elkészített és a járási gyámhivatal által elfogadott  egyéni elhelyezési tervben foglaltak határozzák meg.

 

15.  Közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása érdekében létesíthet-e telephelyet a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó másik településen és milyen feltételekkel.

 

Válasz:Az Sznyr. 1. § lb) pontja értelmében lehetőség van arra, hogy ha a fenntartó kéri, akkor ellátottak számára nyitva álló helyiség helyett telephely kerüljön bejegyzésre. Azonban, ha a fenntartó telephely, mint engedélyes  bejegyzését kéri a szolgáltatói nyilvántartásba, akkor az Sznyr. 22. §-a értelmében  az engedélyesnek meg kell felelnie  a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, azaz mind a tárgyi, mind pedig a személyi követelményeknek.  A személyi feltételek biztosítottsága tekintetében az NM rendelet 1. számú mellékletének család- és gyermekjóléti szolgáltatásra megállapított személyi feltételeket kell figyelembe venni, azaz a telephely ellátási területének lakosságszámát kell arányba állítani a 4000 fővel, de minimum 1 fő családsegítőt kell alkalmazni, aki teljes munkaidőben foglalkoztatott.

 

Pl.: B és C település közös önkormányzati hivatalt működtet, melynek székhelye B településen van, erre tekintettel a család- és gyermekjóléti szolgálat működtetése kizárólag B település önkormányzati kötelező feladata.  B település lakosságszáma 2000 fő, C település lakosságszáma 500 fő.

a)      Egyik eset: B település a család- és gyermekjóléti szolgálatot az önkormányzat székhelyén működteti, C településen csak nyitva álló helyiséget tart fenn.   Ebben az esetben elegendő 1 fő, teljes munkaidős családsegítő foglalkoztatása mindkét település viszonylatában.

b)      Másik eset: a család- és gyermekjóléti szolgálat székhelye B településen van, C településen pedig nyitva álló helyiség helyett telephely engedélyezését kérik. Ebben az esetben B településen és C településen is 1-1 fő teljes munkaidős családsegítő foglalkoztatása szükséges.

A tárgyi feltételek tekintetében mind a nyitva álló helyiség, mind pedig a telephely tekintetében meg kell felelni az SzCsM rendelet 4. § (2) bekezdésében, valamint az NM rendelet 7. §-ában meghatározottaknak.

 

Ha még kérdés merül fel, írjátok meg, megpróbálunk arra is választ kapni!

 

 

 

 

 

Túltoltuk Béláim!

avagy Béláim, gondolkozzunk!

Béláim az Úrban! Régen írtam olyan bejegyzést, mely a munkámmal valamelyest összefügg. Nem akartam/akarok hangadó lenni, de azért már mindennek van határa. Vagy nem? De!

 

NEM IGAZ BÉLÁIM?

Gyermekjólétbe dolgoztam és maradtam is. Nem akartam a hangzatos "esetmenedzseri" posztra törni, van arra jelentkező, vagy ha nincs, hát megoldják ahogy tudják. Betöltik pályakezdővel, vagy pedagógussal, vagy azzal aki rávehető, zsarolható, van félnivalója és nincs más választása. Persze lehet, hogy van aki szeretné ezt a munkát, kihívásnak tartja, vagy áhítozik rá, lehet van rá magától jelentkező vagy éppen azt is el tudom képzelni (bár nem, mégsem tudom elképzelni...) hogy tolonganak ezért a munkáért.

No mindegy is Béláim! Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miért is lett átalakítva a rendszer?

Bölcs vezéreink (a miniszter és az államtitkár) vagy legalább is valaki a sleppjükből azt hangoztatta többek között, az átalakítás lényege, hogy ne legyen kettős családgondozás... Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pontosan ezt mondta: "Az összevonással megszűnnek a korábbi párhuzamosságok, az, hogy a két intézmény külön-külön, de ugyanazokkal a családokkal és gyermekeikkel foglalkozik." Meg olyasmit is mondtak, hogy közelebb hozzák a szolgáltatásokat, és ezekkel az intézkedésekkel a jövőben a szakemberek sokkal több figyelmet tudnak majd a családoknak szentelni, meg ilyenek...

Nálatok ez hogy van Báláim?

 

Mert nálunk az átalakítás után kezdődött csak igazán a kettős családgondozás.

Átadtuk a szakis és védelembe vett eseteket a központnak, de ezekben a családokban nagyon sok helyen előfordul, hogy 1-2 gyerek van védelembe, a többit alapellátás keretében gondoztuk/gondozzuk? Mert azok az esetek, ahol nincs jogerős határozat, az nem tartozik a központhoz. Vagyis ők gondozzák a családot a hatósági intézkedés miatt, mi pedig az alapellátott gyerekek miatt. Ráadásul ugye, mivel a központból ami 20 km-re van tőlünk csak hetente egyszer jönnek, és abból az egy napból is csak 1 óra az ügyfélfogadás, az Ő ügyfeleik is minket szerencséltetnek... 

Ezt nem értem. Ki találta ezt ki? Dolgozott valaha terepen? Miből gondolta, hogy az ügyfél nem ahhoz megy, akivel már bizalmi kapcsolatot épített ki az elmúlt években? Miből gondolták, hogy heti 1 órában meg lehet oldani a több száz gyerek problémáját messziről a központból?

Csak néhány példa a kettős gondozásra: 4 gyerek a szakiba (SOS), de anyuka terhes és hát nem éppen a legmegfelelőbben gondozott a terhessége, a körülményei és a személyisége meg a többi is probléma... Jelzés érkezik, továbbítjuk a kp-ba, hiszen ők gondozzák a családot a szakis gyerekek miatt... Válasz: az anyát a terhességével a szolgálatnak kell gondozni, kitölteni minden papírt és majd ha a baba megszületik a szolgálatnak kell javaslatot tenni a kp. felé, ők továbbküldik a gyh felé, és majd csak akkor lesz a központ hatásköre, ha a születendő gyermek is jogerősen szakiba kerül vagy jogerősen védelembe lesz véve...

BRAVÓ BÉLÁIM, GRATULÁLOK BÖLCS DÖNTÉSHOZÓINKNAK!

Más példa: ön- és közveszélyes pszichés beteg gyerek kikerül a családból szakiba. Testvéreit a szülő példásan gondozza, neveli, de a családot ért trauma (a már kikerült gyerek viselkedése) miatt kérik a szolgálat segítségét. Mi gondozzuk alapellátásban, a szakis gyerek miatt pedig a központ.

Aztán van olyan is elég sok, ahol a középiskolába bekerülő ingázó gyerekeknek sikerül összehozniuk az 50 órát meghaladó igazolatlant. Ez egyértelmű védelembe vétel, viszont a tesókkal semmi probléma, egyéb dolgok miatt kérték a szolgálat segítségét. Tehát szintén kettős családgondozás, az 50 óra miatt gondoz a központ, a többi segítség miatt a szolgálathoz jön a család. A központ nem is fogadja őket, hiszen nincs jogerős határozat, amiben őket a többi gyermek tekintetében kirendelték volna...

Akkor most ez hogy is van Báláim?

Nálatok mi a helyzet?

Vagy csak nálunk vannak ilyen anomáliák?

Szerintem érdemes lenne összegyűjteni az ország minden részéről és jelezni a problémákat.

BÉLÁIM AZ ÚRBAN! NO AKKOR GONDOLKODJUNK! 

„Túltoltuk, rátoltuk, túltoltuk, rátótiak, túltoltuk”

Ez még tavalyról maradt...

és talán jó lesz visszanézni (valamikor)...

 

Hat óra gyakorlati vezetés után az oktatóm kivitt a régi 5-ösre és Kecskemétről átmentünk Lajosmizsére majd vissza. Persze úgy, hogy én vezettem. Nagyon élveztem. Ezt kaptam tőle karácsonyra... 2015. december 25-én.

Aztán a következő alkalommal már éjszaka vezettem a városban és a városon kívül is. És bár semmi extra, de mégis jó lesz majd visszanézni jogsival a zsebembe és visszaemlékezni. Mindez december 30-án történt. Pedig úgy volt, hogy szilveszter napján fogok vezetni, az évben utolsóként. De aztán az történt, hogy az autósiskola vezetőjének 30-án reggel megszületett a gyermeke és a kollégái tejfakasztó bulira voltak hivatalosak. Az én oktatóm is. De mivel végtelen rendes, ezért felhívott, hogy szilveszter helyett mennék-e 30-án este vezetni, még mielőtt megkezdenék a tejfakasztást? Mit lehet erre mondani? Hát azt, hogy PERSZE :) Így készült a következő pár perces kis videó. 

vezetés 8 óra tanulás után (1. rész - videó)

2. rész

Vagyis igazából nem ez volt a terv, mert hiszen jó, jó, megvolt a karácsony, meg az ajándék is az oktatómtól, de azért mégiscsak az első 10 órát rutinpályára tervezték... De milyen a sors? Technikai okok miatt mégsem a pályára mentünk, hanem ki kellett menni a forgalomba. Hiába no! Szerencsém van :) Egyébként az jutott eszembe, hogy imádok vezetni tanulni! Nagyon jó fej az oktatóm és az övé a felelősség is. Talán ez a legfelszabadítóbb... Mert most csak élveznem kell a tanulást, semmi görcs, semmi felelősség :)

Következő alkalommal már valószínűleg a téli útviszonyok közti vezetést fogom gyakorolni. Hó már van, és addigra lehet, hogy ónos eső is lesz. Bár nem bánnám, ha mindezeknek már nagyobb rutinnal vághatnék neki.

„Bánj úgy saját magaddal, ahogyan a számodra legkedvesebb személlyel tennéd!” – Louise Hay

avagy semmi újévi fogadalom (úgyse tartanám be...) inkább jó tanácsok magamnak (is).

„Arra jöttem rá, hogy csupán egyetlen dolog megoldást jelenthet minden problémára, ez pedig az, ha szeretjük magunkat. Kezdjük hát el szeretni önmagunkat, most.„

 

  • Hagyj fel minden bíráskodással.

A bírálat sosem változtat a dolgokon. Ne kritizáld magad. Úgy fogadd el önmagad, ahogy vagy. Minden ember változik. Ha bírálod magad, negatív irányú változáson mész át. Mikor pedig elfogadod magad, pozitív változások következnek be.

  • Bocsáss meg magadnak.

Engedd el a múltat. Minden tőled telhetőt megtettél a legjobb képességed és tudásod szerint. Most pedig fejlődsz és változol, életedet pedig másként éled majd.

  • Ne félemlítsd meg magad.

Hagyj fel az ijesztő gondolataiddal, így rettenetes élni. Találj olyan gondolati képeket, amelyek örömet szereznek és megnyugtatnak, amelyek segítenek kikapcsolni a vészjósló gondolatokat.

  • Légy gyengéd, kedves és türelmes.

Legyél gyengéd magaddal. Legyél kedves. Legyen magadhoz türelmed, amíg megtanulod az új gondolkodásmódot. Bánj úgy magaddal, mint azzal, akit nagyon szeretsz.

  • Légy kegyes elmédhez.

Az öngyűlölet nem más, mint saját gondolataidnak gyűlölése. Ne gyűlöld magad a gondolataidért. Inkább finoman változtass rajtuk.

  • Jutalmazd meg magad.

A bírálat lerombolja a belső szellemet, a dicséret pedig építi azt. Annyiszor dicsérd meg magad, amennyiszer csak tudod. Mondd magadnak, hogy milyen jól is csinálod minden kis dolgod.

  • Támogasd magad.

Találj módot arra, hogy támogatni tudd önmagad. Nyújtsd ki karjaid és engedd, hogy segítsenek. Erősnek kell lenned ahhoz, hogy segítséget tudj kérni, mikor szükséged van rá.

  • Szeresd a negatívumaidat.

Tudatosítsd, hogy te hoztad létre rossz szokásaidat, hogy kielégítsenek bizonyos vágyakat. Most pedig új és pozitív módokat fogsz találni e vágyak kielégítésére.

  • Vigyázz a testedre.

Informálódj a megfelelő táplálkozásról. Mire van szüksége a testednek ahhoz, hogy optimális energiamennyiséghez és vitalitáshoz jusson? Csinálj különböző gyakorlatokat. Találd meg, milyen típusú gyakorlatokat kedvelsz inkább. Ápold és tiszteld lényed templomát.

  • Végezz tükör-gyakorlatot.

Gyakran nézz a tükörbe. Fejezd ki magad előtt a benned levő, egyre növekvő szeretet érzését. Mikor tükörbe nézel, bocsáss meg magadnak. Beszélj szüleidhez, és nekik is bocsáss meg. Mondd, hogy „Szeretlek, igazán szeretlek!”, legalább egyszer egy nap.

  • Szeresd magad. Most.

Ne várj addig, amíg jobban leszel, amíg lefogysz, amíg munkát kapsz vagy rálelsz egy társra. Kezdd el most – és tégy meg minden tőled telhetőt.

  • Szórakozz.

Emlékezz vissza azokra a dolgokra, amik gyerekként örömmel töltöttek el. Építsd be ezeket mostani életedbe. Találd  meg a módját, hogy bármi amit teszel, szórakoztató legyen számodra. Engedd kifejeződni az élet örömeit. Mosolyogj. Nevess. Örvendezz.