Gondolatok a menekültkérdésről

avagy állítsátok meg a háborút Szíriában! Csakis erre vágyunk!

Mostanában sokat olvasok a menekülthelyzetről. Próbálok pro és konta érveléseket is átgondolni. Utána olvastam a szíriai polgárháborúnak, mely mára oda fajult ahová. Átgondolom azokat az állításokat, melyek arról szólnak, hogy mi várható Európában...

Az egyik szélsőséges nézet szerint a következő a helyzet: egy távoli, ismeretlen kultúrájú nép egymást gyilkolva felforgatja a világ rendjét, és ennek mi, az egészséges kultúrájú és életfelfogású magyarság is áldozatul esünk. Mert mindenki akassza fel magát vagy egymást a saját hazájában, nehogy már mi szívjunk emiatt, nem igaz? Hiszen erre vannak az országhatárok…
Hanyagoljuk most egy rövid időre az emberség és az empátia érveit, mert azt már sokan felhozták előttem – teljesen eredménytelenül. Nézzük inkább, hogy mire képes az agy, ha használják. Már puszta észérvekkel is nagyon könnyen felfedezhető, hogy a menekültkérdés fenti megközelítése több sebből vérzik. Elmondom, hogy miért.

Az első seb: a tulajdon

A Te hazádba, a Te országodba, a Te földedre ne tegye be a lábát semmiféle idegen, ugye? Csakhogy a föld nem a Tiéd, bármennyire is ezt hiszed. A Te őseid is csak ide jöttek...
De még csak nem is a történelem számít igazán. Mert hiába húzunk egymás közé mesterséges válaszvonalakat, a természet, a földi életet fenntartó ökoszisztéma nem foglalkozik országhatárokkal. Ha a folyóba öntöd a szemetedet, az nem fog megállni, mielőtt elhagyná a „magyar” vizeket. 

A második seb: a szándék

A menekültek elözönlik Európát, céljuk az invázió. Várj, megfogalmazok egy hasonlóan mély gondolatot: a macskád kölykedzett; nagyon vigyázz, mert át akarja venni a hatalmat a családod fölött! Most komolyan? A történelem nagy hódításait vajon mikor hajtották végre babakocsikkal? Vagy az összeesküvés-elmélet lelkes hívei úgy gondolják, hogy a katonák előreküldik a frontra a potenciális túszokat? Ez aztán a stratégia…
Gyakori kérdés még, hogy a menekültek közül sokaknak miért van pénze. Miért ne lenne? Nem a szegénység elől menekültek, jó reggelt! Neked is van pénzed. Rád is lőhetnének a saját honfitársaid.
De egyébként gondolhatsz bármit róluk és a szándékaikról. Ezeket az embereket rohadtul nem érdekli, hogy mit hiszel, miért jöttek. Őket csak egyetlen dolog érdekli: az, hogy éljenek. Ahogy azt a két 15 és 16 éves afgán srácot is, akik elmesélték, hogy Afganisztánban faji alapon mészárolták volna le őket, ezért Iránba menekült a család, ahol viszont arra kötelezték őket, hogy Szíriában harcoljanak, különben egy kiadós verés után visszatoloncolják őket Afganisztánba, a biztos halálba. Ilyen perspektívákkal a szemem előtt én sem gondolkodtam volna sokat, hogy lelépjek. Bárhova, ahol legalább nem közvetlenül veszélyeztetik az életemet. (És kedves olvasó, azért csak egy pillanatra gondolj bele: Te ha a gyermeked élete veszélybe lenne, nem tennél-e meg mindent azért, hogy éljen??? Hiszen sokszor mondjuk, és én így is gondolom: inkább én haljak meg, mint a gyerekem! Én bizonyára a helyükbe ugyanezt tenném. Hetekig, akár hónapokig is gyalogolnék, csak hogy a gyerekem éljen!) 

A harmadik seb: a vagy-vagy gondolkodás

Vagy mi, vagy ők. Vagy a mi földünk, vagy az övék. Vagy a mi munkánk, vagy az övék. Vagy a mi ételünk, vagy az övék. Vagy a mi kultúránk, vagy az övék.
Nahát, mennyi „vagy”… De mi van akkor, ha valójában nem „vagy” van ott, hanem „és”? Miért gondolod azt, hogy egy másik ember boldogulása kizárja a Te boldogulásodat? Gondolod, hogy a jelenlegi állásodból kirúgnak azért, hogy egy szír bevándorló dolgozzon ott helyetted? Mert ha ez megtörténik, akkor vagy a Te teljesítményed volt szar, vagy a munkahelyed. Mindkét esetben csak jobb, ha másba fekteted az energiádat.
A vagy-vagy gondolkodást egyetlen dolog indokolhatja: vagy élet, vagy halál. Éppen ezért értem meg azokat, akik otthonukat hátrahagyva most itt vannak közöttünk. A háborúk ugyanis soha nem népek között zajlanak, hanem politikusok és önjelölt népvezérek között

A negyedik seb: a konfliktuskezelés módja

Pontosabban a konfliktuskezelés hiánya. Vannak konfliktusok magyarok és menekültek között? Hát hogy a viharba ne lennének? A legtöbben még a saját párjukkal sem bírnak kijönni néhány óránál tovább – egy ismeretlen kultúrájú és nyelvű emberrel pedig sokan eleve meg sem próbálnak összhangot keresni. Pedig nem lenne olyan bonyolult ez. Sokszor egyetlen mosoly is elég hozzá.
Vannak köztük bűnözők és agresszív emberek? Biztos, hogy vannak. Nagyjából annyi, amennyi egy hasonló létszámú magyar, amerikai vagy svéd csoportból is kikerülne.
Nem maradnak itt sokáig. Sokaknak ez öröm, szerintem viszont elgondolkodtató. Más országba szeretnének menni – oda, ahol esélyt látnak a boldogulásra. Mert itt nem látnak, és ez sokat elmond a mi országunkról is.
Végül néhány kiegészítő gondolat:

A legtöbb segítő (civil, önkéntes, stb.) azért van ott, mert érzékenyek. Érzékenyek mások problémáira, érzékenyek a társadalom válságos helyzeteire, és érzékenyek a világ rezdüléseire. Nem érdekli őket, hogy mit sugároz a média, nem érdekli őket, hogy mit szónokolnak a véresszájú népvezérek, és az sem érdekli őket, hogy aki segítséget kér, az milyen mesterségesen meghúzott országhatárok között látta meg a napvilágot. Nem érdekli őket, mert képesek minden kifogást és uszítást mindössze három szóval végleg eltörölni: Ők is emberek. 

Forrás: használdfel.hu; írta: Gábor

Végezetül egy videót szeretnék megosztani veletek. Lehet sokan láttátok már, de azt gondolom érdemes megnézni és egy kicsit elgondolkodni...

A videó végén lévő interjút Budapesten, a Keleti pályaudvarnál rögzítették, melyben egy szír kisfiú egyszerűen, sallangok nélkül kimondja az igazságot, vagyis kétségbeesetten próbálja megértetni az emberekkel, miért is mennek a szírek Európába: 

"A szíriaiaknak segítségre van szükségük! Csak azt szeretnénk, hogy befejeződjön már ez a háború! Ha vége lenne, dehogy mennénk mi Európába! Állítsátok meg a háborút Szíriában! Csakis erre vágyunk!"

A szírek nem azért vándorolnak tömegesen Európába, mert nincs jobb dolguk. Azért kényszerülnek útra kelni, mert Szíriában a mindennapos háborúban veszélyben az otthonuk, veszélyben az életük.

Ennyi. 

A videót itt tudod megnézni:kattints ide (utána vissza gomb).

Ha hozzá szólnál tedd meg nyugodtan. 

Én mindenki érvelésén elgondolkodom.