avagy Béláim, gondolkozzunk!

Béláim az Úrban! Régen írtam olyan bejegyzést, mely a munkámmal valamelyest összefügg. Nem akartam/akarok hangadó lenni, de azért már mindennek van határa. Vagy nem? De!

 

NEM IGAZ BÉLÁIM?

Gyermekjólétbe dolgoztam és maradtam is. Nem akartam a hangzatos "esetmenedzseri" posztra törni, van arra jelentkező, vagy ha nincs, hát megoldják ahogy tudják. Betöltik pályakezdővel, vagy pedagógussal, vagy azzal aki rávehető, zsarolható, van félnivalója és nincs más választása. Persze lehet, hogy van aki szeretné ezt a munkát, kihívásnak tartja, vagy áhítozik rá, lehet van rá magától jelentkező vagy éppen azt is el tudom képzelni (bár nem, mégsem tudom elképzelni...) hogy tolonganak ezért a munkáért.

No mindegy is Béláim! Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy miért is lett átalakítva a rendszer?

Bölcs vezéreink (a miniszter és az államtitkár) vagy legalább is valaki a sleppjükből azt hangoztatta többek között, az átalakítás lényege, hogy ne legyen kettős családgondozás... Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pontosan ezt mondta: "Az összevonással megszűnnek a korábbi párhuzamosságok, az, hogy a két intézmény külön-külön, de ugyanazokkal a családokkal és gyermekeikkel foglalkozik." Meg olyasmit is mondtak, hogy közelebb hozzák a szolgáltatásokat, és ezekkel az intézkedésekkel a jövőben a szakemberek sokkal több figyelmet tudnak majd a családoknak szentelni, meg ilyenek...

Nálatok ez hogy van Báláim?

 

Mert nálunk az átalakítás után kezdődött csak igazán a kettős családgondozás.

Átadtuk a szakis és védelembe vett eseteket a központnak, de ezekben a családokban nagyon sok helyen előfordul, hogy 1-2 gyerek van védelembe, a többit alapellátás keretében gondoztuk/gondozzuk? Mert azok az esetek, ahol nincs jogerős határozat, az nem tartozik a központhoz. Vagyis ők gondozzák a családot a hatósági intézkedés miatt, mi pedig az alapellátott gyerekek miatt. Ráadásul ugye, mivel a központból ami 20 km-re van tőlünk csak hetente egyszer jönnek, és abból az egy napból is csak 1 óra az ügyfélfogadás, az Ő ügyfeleik is minket szerencséltetnek... 

Ezt nem értem. Ki találta ezt ki? Dolgozott valaha terepen? Miből gondolta, hogy az ügyfél nem ahhoz megy, akivel már bizalmi kapcsolatot épített ki az elmúlt években? Miből gondolták, hogy heti 1 órában meg lehet oldani a több száz gyerek problémáját messziről a központból?

Csak néhány példa a kettős gondozásra: 4 gyerek a szakiba (SOS), de anyuka terhes és hát nem éppen a legmegfelelőbben gondozott a terhessége, a körülményei és a személyisége meg a többi is probléma... Jelzés érkezik, továbbítjuk a kp-ba, hiszen ők gondozzák a családot a szakis gyerekek miatt... Válasz: az anyát a terhességével a szolgálatnak kell gondozni, kitölteni minden papírt és majd ha a baba megszületik a szolgálatnak kell javaslatot tenni a kp. felé, ők továbbküldik a gyh felé, és majd csak akkor lesz a központ hatásköre, ha a születendő gyermek is jogerősen szakiba kerül vagy jogerősen védelembe lesz véve...

BRAVÓ BÉLÁIM, GRATULÁLOK BÖLCS DÖNTÉSHOZÓINKNAK!

Más példa: ön- és közveszélyes pszichés beteg gyerek kikerül a családból szakiba. Testvéreit a szülő példásan gondozza, neveli, de a családot ért trauma (a már kikerült gyerek viselkedése) miatt kérik a szolgálat segítségét. Mi gondozzuk alapellátásban, a szakis gyerek miatt pedig a központ.

Aztán van olyan is elég sok, ahol a középiskolába bekerülő ingázó gyerekeknek sikerül összehozniuk az 50 órát meghaladó igazolatlant. Ez egyértelmű védelembe vétel, viszont a tesókkal semmi probléma, egyéb dolgok miatt kérték a szolgálat segítségét. Tehát szintén kettős családgondozás, az 50 óra miatt gondoz a központ, a többi segítség miatt a szolgálathoz jön a család. A központ nem is fogadja őket, hiszen nincs jogerős határozat, amiben őket a többi gyermek tekintetében kirendelték volna...

Akkor most ez hogy is van Báláim?

Nálatok mi a helyzet?

Vagy csak nálunk vannak ilyen anomáliák?

Szerintem érdemes lenne összegyűjteni az ország minden részéről és jelezni a problémákat.

BÉLÁIM AZ ÚRBAN! NO AKKOR GONDOLKODJUNK! 

„Túltoltuk, rátoltuk, túltoltuk, rátótiak, túltoltuk”

Megosztás a facebookon