azért utána már nem volt túl őszinte a mosolyom :)
Mivel a blogot elsősorban magamnak hoztam létre azért, hogy a fogyókúrámmal kapcsolatos dolgaimat leírjam ezáltal is motiválva szerény személyemet, hát leírom, hogy ma is nagyon ügyi voltam. Bár délelőtt már írtam egy bejegyzést, de mulatságosnak tartottam az előtte-utána fotómat, ezért gondoltam megőrzöm emlékeim között.
Tehát ma is elmentem a kondiba, pedig őszintén mondom nagyon-nagyon nem volt kedvem. Kerestem a kifogásokat, és találtam is egy csomót. Pl.: tegnap is voltam, és holnap is megyek, úgyhogy jár nekem egy nap pihi... vagy az is elég jó kifogásnak tűnt, hogy délelőtt a lányommal sétálgattam vagy két óra hosszát, az is testmozgás, aztán még azt is az érveim között soroltam fel, hogy mégiscsak anyák napja van... És még jó néhány megfelelően alátámasztott indok, de aztán eszembe jutott, hogy
Elindultam és ha már ott voltam, akkor egybe letoltam 40 percet a futógépen. Ma 5.2 km lett.
Ezt követően a biciklin 14-es nehézségi fokon lenyomtam 20 percet.
Megosztás a facebookon
Mindenbe én sem lehetek jó :D A virágok ápolásába kifejezetten nem vagyok az. Tudja ezt a családom is, bár azért mindig megkérdeznek, hogy állok a dologgal, nem változott-e már a hozzáállásom, esetleg ebben az évben szeretnék-e virágot kapni? Nos a válaszom még mindig az, hogy nem. Nem szeretnék virágot kapni, mert imádom őket nézegetni a kertben, de cserépben kipusztítom őket.
Amit ritkán kell locsolni, azt tutira kirohasztom, amit meg sűrűn kellene azt kiszárítom, amit árnyékos helyre kellene tenni, azt kiégetem, és így tovább. Felelőtlen virágtartó vagyok. Vagyis nem vagyok, mert felelősen mindig elmondom, hogy ne vegyenek nekem virágot! Vágott virágot meg semmiképp, milyen már az, hogy azért kell elpusztulnia egy virágnak, hogy nekem odaadják. Nem szeretem.
Régebben inkább csokit kértem, de most ugye az is kilőve. Így kénytelenek kreatívnak lenni.
Ma ezeket kaptam anyák napjára (virág helyett):
A nap másik történése, hogy családunk emberszámba vett legújabb tagja ma sikeres vizsgát tett. A facebook-on így posztoltam:
Családunk legújabb, friss diplomás tagja :D
Riley
Gratulálok! (a gazdiknak is)
Pedig reggel mikor elindultak otthonról, még nem is tudták, hogy ma vizsga lesz. Valamiért az volt a fejükbe, hogy jövő vasárnap, azaz 10-én lesz a vizsga. Nem baj, legalább nem paráztak rá :)
Megosztás a facebookon
Mivel jó anyuka vagyok, ezért úgy indult a napom, hogy a kedvenc fiúgyermekem reggelire pizzás csigát szeretett volna enni, ezért anya boltba el..., de mivel nem kaptam, hát gyorsan sütöttem egy tepsivel.
Aztán nekiálltam az mennyei finom sajtos-tejfölös-gombás sült tarja elkészítésének. Ahogy a neve is mutatja, mennyei lett. Sütöttem még egy kis sütit is (jaffa szeletet).
Délután kondiba mentem. Ma nem voltam elég stresszes, mert nem ment az utolsó 5 perc futás, így csak 35 percet futottam és még 20 percet kardióztam. Amikor felhúznak, akkor simán lefutom az 5 kilométert, SŐT!!! De ma nem voltam elég ideges, így csak 4.2 km lett :D
Kondi után haza, majd gyors tusolás és már indultam is anyukámhoz (természetesen biciklivel). Vittem neki orchideát, mert azt nagyon imádja (gyűjti), beszélgetni is szokott velük... És tényleg gyönyörűek nála. És természetesen vittem neki is sütit, amit ma sütöttem. Az övére piros díszítő tollal rajzoltam szívecskéket. Mégiscsak anyák napja lesz.
Beszélgettünk egy jót (mert a facebook-on küldött anyák napi üdvözletek azért mégsem érnek fel a személyes találkozással...) és most így este kilenc felé úgy érzem kellemesen elfáradtam.
Reggel még nem indult ilyen békésen a dolog, de mivel munkával kapcsolatos infó volt ami egy kicsit megemelte a pulzusomat, így elengedtem a dolgot és nem vagyok hajlandó foglalkozni vele hétfőig. Ráadásul az adott ügyben én mindent megtettem ami az én kompetenciámba tartozik, úgyhogy nyugodtan várom a fejleményeket. Biztosan tudom, hogy ki fognak borítani, de egyelőre még hétvége van, a munka ráér!!! Főleg ennyi fizetésért! A gyerekeim ma is elmondták, hogy anya hagyd már ott a fenébe..., ennél százszor jobbat találnál, ahol még fizetést is kapnál, nem csak alamizsnát! Én meg egyre többször gondolok arra, hogy talán hallgatnom kéne rájuk...
Ma a lányommal azt is megbeszéltük, ha nem fog esni, akkor holnap reggel irány a bolhapiac. Holnap a barátja viszi a kutyusukat a suliba, ezért csajos napot tartunk, mert ilyen is kell. Imádom, hogy annak ellenére, hogy elköltözött, azért hetente többször is átjön, beszélgetünk és olyan jó, hogy szeret. Régen azt hittem, sőt még néha most is, hogy lehettem volna jobb anyuka, vagy lehettem volna következetesebb, vagy... De már néha elhiszem, hogy mégis elég jó anyuka voltam/vagyok, hiszen a huszonéves gyerekeim mai napig nekem mondják el bújukat-bajukat, tőlem kérnek tanácsot (amit általában meg is fogadnak), és imádnak! És én is imádom ŐKET!
Ez olyan jó, és nem csak anyák napja előtt!
Megosztás a facebookon