Fejfájásom története

avagy "nem a fejed fáj, hanem a gondolataid, amelyek benne zsonganak".

Ma éjszaka arra ébredtem, hogy borzalmasan fáj a fejem. Nem volt mit tenni, be kellett vennem egy fájdalomcsillapítót.

Aztán pár óra múlva megint arra ébredtem, hogy a fejfájás nem múlik, sőt talán még erősödött is.

És akkor jöttem rá, hogy előzőleg nem is vettem be gyógyszert, hanem csupán csak álmodtam. 

De az álmomba bevett fájdalomcsillapító nem szüntette meg a fejfájást, ezért hajnalba ténylegesen felkeltem, kimentem a konyhába és vettem be egy pirulát.

Eltelt már néhány óra, a férjem hozta be a reggeli kávét, de még mindig annyira fájt a fejem, hogy alig bírtam felülni az ágyba. 

Aztán az jutott eszembe, hogy milyen jó, hogy ma (és holnap) még szabin vagyok, mert ilyen állapotba nem tudnék dolgozni. Az ágyból kikelni is fizikai fájdalommal járt, koncentrálni pedig biztos nem tudnék, úgy nézek ki, mint a mosott sz@r, tehát ha dolgoznom kéne, valószínűleg táppénzre kellene mennem. 

Mondjuk jelen helyzetbe nem is engednék a munkahelyen, hogy ilyen állapotba ott legyek, hiszen a vírus miatt mindenki ki van hegyezve arra, hogy ha valaki nem jól van, az maradjon otthon!

Kb. 9 óra volt, amikor annyira össze tudtam magam szedni, hogy ki tudtam kelni az ágyból és neki tudtam fogni a dolgaimnak. 

A fiam megkért, hogy ha jobban leszek, süssek neki palacsintát. Nos a 30 fokba nem a legjobb elfoglaltság volt, de ha a gyerek palacsintát akar, hát azt kap. 

Nos amint a palacsintát sütöttem, azon gondolkodtam, hogy mi a franctól fájhat már megint a fejem?

Olyan sűrűn fáj. Persze az öregség már csak ezzel jár, hogy hol itt fáj, hol ott, de közbe meg mindig szoktam rá okot találni, hogy éppen akkor amikor, mi is az ok. 

Általában időjárási front, de előfordul, hogy túl sokat aggódok valamin, vagy stesszelek. Ilyenkor rosszul alszom, és megfájdul a fejem. Egyébként a rossz alvás nem jellemző rám, csak ilyenkor. 

És be is villant, hogy már előző este is alig aludtam, mert az járt a fejembe, hogy hétfőn rendeltem a neten, de lehet, hogy nem a megfelelő terméket, pedig nem két forintba került.

És igen, szerintem még mindig ez jár tudat alatt a fejembe.

Jót akartam, de lehet, hogy figyelmetlen voltam és kidobtam a pénzt az ablakon? - ez volt az első gondolatom.

Aztán a második gondolatom, hogy vissza tudom küldeni, "csak" a postaköltséget bukom.

De hiába próbáltam nyugtatni magam, azért legbelül mérhetetlen dühös voltam, mert az én figyelmetlenségem az oka a "pénzkidobásnak".

Az történt, hogy a lányomék fűnyíró robotjaihoz próbáltam telepítő zsinórt venni. Mert a robot nem úgy működk, mint a robotporszívó, hogy faltól-falig megy, hanem ezeknek először ki kell jelölni a területet, hogy hol vágják a füvet. Ehhez telepítő készlet kell.

Itthon nagyon borsos áron vannak ezek, de találtam egy hirdetést, ahol úgy tűnt, hogy potom pénzért hozzájutok. De végül úgy döntött az eladó, hogy mégsem adja el, mert nagyon bejött neki a robotfűnyíró, és bár az övé tönkrement, de úgy döntött vesz másikat és a telepítő zsinór jó lesz az új robothoz a területet bővíteni.

Ezek után keresgélni kezdtem a neten. Itthon kb. 60-80.000. Ft-nál kezdődik egy telepítő készlet ára, de van drágább is.

Nahát ennyit azért nem szántam rá. De addig keresgettem, amíg Németországba, ahonnan a fűnyró robot is való, egy webáruházba találtam telepítő készletet, futárral együtt 80 euróért. Nagyon megörültem és már kattintottam is. Kifizettem, és még arra is figyeltem, hogy ne forintba fizessek, mert ha ők váltják át, akkor azon kb. 1500 Ft-ot bukok, hanem az én bankom váltsa és euróba utalja.

Jött is pár percen belül az e-mail: 

Thanks for your first purchase, Anikó! Your order is confirmed. We’ll let you know when it’s on the way. In the meantime, if you have questions about your order or how returns work, check out our Help Center.

Ekkor jött a hidegzuhany, mert bizony itt szembesültem vele, hogy a lányomék fűnyíró robotja RC tipusú, és az nem szerepel a fenti modellek között.

Azonnal írtam 3 helyre. Ahol rendeltem, ahonnan az üzenetet kaptam és még egy e-mail címet is találtam, oda is. Persze google fordító segítségével: 

Falsche Bestellung: Installation Set M+ Robomow MC* MS* RL* RM* Kabel Haken Verbinder Paket Kit
Total: EUR 80.94
Order number: 02-05617-79408
Item ID: 232657927728
Stattdessen bitte: Installation Set M+ Robomow RX* RC* RS* Kabel Haken Verbinder Paket Kit 
Ist ein Austausch möglich?
Vártam, vártam és vártam, hogy csak válaszolnak.
És alig egy órán belül érkezett is az újabb mail: Hi Anikó, your order is being shipped!
Click here to access order details
Tracking Number: 53507542XXXX
Vagyis már úton is van a csomag.
A sírás kerülgetett.
Hogy lehetek ilyen béna? Hogy nézhettem be?
Próbálam utána keresni a neten, hogy mi a különbség, de nem találtam miben más.
Aztán írtam egy itthoni Robomow fűnyíró robotok telepítésével foglalkozó cégnek, hogy mi a külömség? Legnagyobb meglepetésemre azt válaszolták, hogy az összes robomow tipushoz kompatibilisek a dolgok.
De hiába írták, nem tudtam elhinni. 
Azon gondolkodtam, hogy mit tegyek? Átvegyem majd a csomagot és megpróbáljuk, hogy tényleg kompatibilis-e, hiszen 14 nap visszavásárlási garancia úgyis van rá, vagy át se vegyem, küldjem vissza egyből és rendeljem meg a Rc tipushoz valót?
Olyan dühös voltam magamra, hogy aludni se bírtam hétfőn, és szerintem tudat alatt még kedden is ez munkálkodott bennem, lehet ettől volt a fejfájás is.
De ma délelőtt végleg elengedtem a dolgot. És a fejfájást is... :)
Mert mind a három címről, ahová írtam, kaptam választ. Azt írták, hogy "ist alles kompatibel, keine Sorge." Vagyis, hogy minden kompatibilis, ne aggódjak! 
Írhatták volna ezt már hétfőn is, akkor megúsztam volna két rossz éjszakát és egy marha erős fejfájást.
De minden jó, ha a vége jó...
The end, vagyis akarom mondani 

Minden jó, ha jó a vége...

Múltkori bejegyzéseimben írtam róla, hogy elvitték a talált kiskutyát. A mi kutyánk vagy két napig depressziós volt e miatt, és hát én is elszontyolodtam. Azon a napon mikor elvitték, akkor azért, mert a szívemhez nőtt, másnap meg azért, mert megosztottak a fészen egy üzenetet. És miről szólt??? Hát az elvitt kiskutya már elkóborolt. Lefotózták, megosztották. Szomorú voltam és mérges. Mérges az új gazdikra. Mérges magamra, hogy miért is adtam oda???

Ezt osztották meg:

"Kecskeméten a kis tesconal csavarog ez a baratsagos kutyus.valaki gondolom keresi,kerem osszatok meg!"

Rózsa Szilvásiné fényképe.
Olyan tehetetlennek éreztem magam. A megosztás kb. délben történt, én meg este 10 körül olvastam. Nyilván nem indultam neki az éjszakának, hiszen bizonyára nem ül ott ez a kis csavargó... Aztán arra igyekeztem gondolni, hogy hátha volt valaki olyan balga, mint én, és befogadta. Legalább pár napra... Ráírtam a lányomra, hiszen épp Siófokon nyaralt, hiszen Ő tudta a telefonszámukat azoknak, akik elvitték tőlünk. Meg is írta a késői óra ellenére. Én pedig egyből írtam is már annak aki feltöltötte a képet, hogy hívja a telefonszámot, de semmi visszajelzést nem kaptam.
Minden nap eszembe jutott a kiskutya azóta is, és reménykedtem, hátha befogadta valaki....
Aztán ma hazaért a lányom. Sok, nagyon sok pénzért megcsináltatta ombre-ra a haját, még az utazás előtt. korábban full fekete volt, most meg 9 óra fodrásznál töltött idő után ilyen lett.

Nos a képen nem olyan látványos, mint valójában. De nagyon jó lett. Pedig sok energiát fektettem bele, hogy lebeszéljem, mert nem gondoltam, hogy jól fog neki állni. De olyan önfejű, amit akar azt úgyis megcsinálja. :)
Ott tartottam, hogy ma jött haza a Balcsiról. És milyen a véletlen... összetalálkozott azokkal akik elvitték a kiskutyát...
És náluk volt... :)
A kislány sétáltatta. Azt mondta, most már nem Panda lesz a neve, hanem Szökevény. 
Szóval minden jó, ha a vége jó...
A férjem is vidéken volt dolgozni pár napot, pontosabban a Balatonnál, Zamárdiba. Tök béna... Ott voltak, de Ő még csak nem is áztatta meg a lábát a Balcsiba. Tegnap jött haza. Korábban ért, mint én a táboroztatásból. Ezért mikor telefonon értekeztünk akkor megbeszéltük, hogy én már bizony nem főzök, hanem végre elmegyünk kettesbe és beülünk valahová vacsizni. Kell ilyen is néha.
A munkahely elég őrültek háza... Táboroztatunk, ebédet osztunk, alig vagyunk, fele létszámmal működünk, vagyis még úgy se, hiszen nem mindenki teszi oda magát. A tábor után pedig mindkét kolléga szabadságra megy. Néha már azt várom, hogy legyen alkalmam arra, hogy azonnal felmondjak. 
A tábor egyébként nem olyan szőrnyű, a gyerekek aranyosak, csak a délben történő kerékpározás a tűző napon... szóval azért azzal vannak gondok. Már megvolt az első napszúrásos kisgyerek is. De intéztem, megoldottam. Még a jövő hét is tábor, a munkához szinte oda se férünk. Pedig azt is nagyon kellene csinálni.
No de mit lehet tenni? Jelentkező az nincs, hiába a meghirdetett állások. A közeli településen 16 üres állás van, és ott még a pénz is több, még se tudják betölteni.
Pfffff most jutott eszembe, hogy a Karcagi Bíróságra már a múlt héten kellett volna iratokat megküldenem. Talán hétfő reggel lesz rá valamennyi időm, mielőtt elkezdődik a jövő heti tábor... Ha mégse??? Akkor majd majd egyszer, valamikor, nem tudom mikor.
Munka terén is igyekeztem. Beadtam pár helyre a pályázatomat. Olyan helyre is, ahová nem annyira akarnék menni, meg olyan helyre is (2 ilyen helyre) ahová ismét vagy százan jelentkeztünk. És olyan helyre is, ahol nincs meghirdetve az állás, de hátha... Hiszen tudom, hogy hamarosan meg fog ürülni. 
És még van talonba is, amin gondolkodom.
Az erkölcsi bizonyítványomat egyébként múlt hét csütörtökön igényeltem meg ügyfélkapun keresztül és már e hét szerdán meg is érkezett. 
Remélem a munkakeresés és főleg találás terén is happy end lesz :)