Élet lábnap után

avagy zombimozgás két napig...

Ez még a múlt pénteken történt, csak még nem volt időm megírni...

Pénteken munka után régi kollégákkal volt tali. Jó lett volna több időt tölteni velük, de nem tudtam sokáig maradni, hiszen 6-kor kezdődött a személyi edzés. Jókedvűen érkeztem, hiszen véget ért a munka arra hétre és egyébként se volt még fogalmam arról, hogy milyen egy lábnap.

Nem igazán hatott meg a dolog, hiszen azt gondoltam, hogy a legerősebb testrészem a lábam, úgyhogy gond nem lehet...

Persze ezt csak az olyan balga ember gondolhatja, aki még nem járt személyi edző által levezényelt lábnapon. 

Bemelegítésként 10 kilós kettlebell társaságába guggolás 3x20. Féltem egy kicsit, mert ugye a térdem csak úgy ki szokott ugrani (a keresztszalagom deficites), de nagyon koncentráltam és bírtam. Aztán jött a lábtoló-gép... Ezt eddig csak néztem, hogy emberek mit nyögnek annyira alatta? De most bizony nekem is be kellett feküdnöm.

 

Ráadásul egyből nehezített formában, zárt lábbal, majd terpesztve, persze ebből is három kör. Aztán jöttek a következő hasonlók, lábhajlító, lábfeszítő, combközelítő, combtávolító, stb. Már 15-20 perc elteltével éreztem a lábam, pedig még csak az elején tartottam. Ekkor jöttem rá, hogy olyan izmaim is vannak, amikről eddig nem tudtam. Mikor már szinte úgy vánszorogtam egyik géptől a másikig, akkor jött a "nagy ötlet", hogy nézzünk pár olyan gyakorlatot is, amit akkor is tudok csinálni, ha éppen foglaltak a gépek. Azt hittem végre egy kicsit pihizhetek, de bizony nem így történt. 

Én eddig nem tudtam, hogy a lábnap ilyen...

A komolyságát mutatja a dolognak, hogy lábnap után azt mondta az edző: NEM KELL egy percet se kardiózi... Pedig máskor általában 30-50 perc levezetésként javasolt. Most meg egyetlen perc se!!!

Durva volt, de az jutott eszembe:

 

 

Én az utóbbit választottam, de gyakran kellett törölnöm :)

Az öltöző egy emelettel fentebb van mint a terem, ezért edzés végén boldogan vánszorogtam felfelé, de lefelé jövet azt hittem besz@rok! 

Még ilyet! Nem tudtam lefelé jönni a lépcsőn! Még jó, hogy van lift!

Aha, szóval ezért nem kellett már kardiozni??? Alig vártam, hogy hazaérjek és lazíthassak egy kicsit. Másnapra oda fejlődött a dolog, hogy szombat este elvánszorogtam izomlazítót venni (a kocsiba úgy szálltam be és ki, mint aki rokkant). Az izomlazító mellé jade köves masszírozóval is rásegítettem, de még vasárnap is kétséges volt számomra, hogy vajon hétfőn miként fogok elmenni dolgozni??? Összegezve: lábnap után két napig nem tudtam kimozdulni a lakásból! Ezért nem túlzás az alább kép:

 

Szerencsére hétfőre valóban javult a helyzet. A 3. napon már tudtam járni! 

A múltkor nem írtam meg, de a mérlegelés is rendben megy. Nem hiába eszem 3 óránként az előírt étrendnek megfelelően. Van, hogy heti fél vagy egy kiló megy le, de most a héten (amikor már azt hittem, hogy leáll a fogyás, közel két kilótól szabadultam meg. Az ötödik hét elteltével összesen 6 kilót fogytam, pedig ugye 3 óránként eszek. Én már látom magamon, és néhány régi farmer is rám jön, ennek pedig nagyon örülök! Azért kíváncsi leszek a program végén az előtte-utána képekre. És bár nem vagyok egy szép látvány, publikálni fogom!

Féltem, hogy hiába tartom a diétát és hiába edzek, nem sok fog lemenni 12 hét alatt. Egyrészt ugye nem vagyok már tizenéves, ezért nehezebb, ráadásul itt van nekem az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy alulműködés...

De most büszke vagyok, és ha a továbbiakban kínszenvedéses lábnapokkal együtt is csak heti fél kiló fog már csak lemenni, akkor is meg fogom közelíteni a mínusz tízet! A nyárra pedig akár 15 is lemehet. 

Mert akármi is van, ez lebeg a szemem előtt heti 3-4 alkalommal: