avagy mindjárt Karácsony!?

Nincs karácsonyi hangulatom.

Nyilván hozzájárul, hogy dolgozom, nincs pihenő, szabadság, csak munka (vagy még az se, inkább mindenféle ami nem feltétlen a munkámhoz kapcsolódik).

Karácsonyi cipősdoboz akció, adományok gyűjtése és kiosztása, informatikus helyett program javítása, stb. És még itthon sincs főzés, sütés, pedig ilyenkor már az szokott lenni. És most nem is lesz, legalábbis nem úgy, ahogy szokott. Mert még karácsony előtt is dolgozom az utolsó napig. Mondjuk a lányom és a férjem itthon lesz, így remélem, hogy a lakás feldíszítése és a menü általuk elkészül. Bejglit és sütiket meg majd sütök amikor lesz időm...

Két ünnep között viszont nem dolgozom. PIHENEK! (Remélem.) Mondjuk karácsony első napján vezetni megyek (de ezt élvezem, ezt pihenésnek vagy ajándéknak is betudhatom), jön velem majd a lányom is. Beülhet hátra az autóba, megnézni hogyan "bénázik" az anyja. Ezt megbeszéltem az oktatómmal múlt alkalommal. Nagyon jó fej. Második alkalommal amikor vezettem, az óra végén azt mondta: most akkor kimegyünk a kapun. Én meg: biztos vagy benne??? Hiába mondtam, hogy megígértem a munkatársaimnak, hogy mielőtt kimegyek vezetni a városba, időben szólok nekik.... :) Igen, igen, már a második alkalommal kivitt a forgalomba és én vezettem visszafelé (forgalmas úton, aluljáróban, körúton, stb.) az autósiskolához, ami egyébként a város közepén van. Tök jó volt. Mondjuk egy kicsit mintha bizalmatlan lett volna  :), mert úgy fogta a kormányt, mintha azt hinné, hogy egy hirtelen mozdulattal kivágok a másik sávba... De igazából megértem, hiszen az első 8-10 órát csak a rutinpályára tervezték. Aztán már megvolt azóta a harmadik alkalom is. Ott sokat bénáztam. Azt hiszem parkolni nem az én műfajom... Egy valami ment csak jól azon az órán, de arra olyan nagy dicséretet kaptam, hogy egész nap abból táplálkoztam. A szegély mellé befordulás hátra, elsőre és tökéletesen sikerült. Gábor (az oktatóm) azt mondta, én vagyok az első nő, akinek ez elsőre megy. Nos lehet elbíztam magam, mert ezt követően már sem az Y megfordulás, sem a hátrafelé tolatva parkolás nem ment. Nem éreztem, nem tudtam. Pedig ez még csak oszlopok közé volt tervezve, de a városba már a LIDL parkolóba fogok "élesben" gyakorolni. Megmondom őszintén, fosok tőle. Miért nem lehet csak egyszerűen vezetni? Azt imádom. Erről jut eszembe... Gábor, mivel jó ismerőse az öcsémnek, felvetette, hogy ott áll az öcsém pincéjébe a golf (a régi kocsi, amit nem használ), és jön a karácsony... Miért nem kérdem meg az öcsémet, hogy ami neki felesleges, azt nem adná-e nekem? (Nincs hozzá képem... , de azért karácsony másnapján a családi ebédnél majd valahogy elsütöm ezt.) 

A lányomtól egyébként előre megkaptam a karácsonyi ajándékomat. Nagyon cuki volt. Nem tudta tovább tartogatni. Annyira szerette volna már odaadni. Mondjuk ezt elősegítette az is, hogy szinte használhatatlan volt a korábbi telefonom. Szóval egy nagyon okos telefont kaptam tőle (iPhone) vagyis ahogy az ügyfelek mondják: "almás mobil". Én meg még nem is vettem neki semmit. Mondjuk amit szeretne (korlátlan kondibérlet), azt bármelyik nap meg tudom venni, és azt hiszem veszek neki mellé egy "sokperces" szolibérletet is a csokicsövesbe, mert azt szereti. A fiam és a férjem ajándékát pedig azt hiszem az Ő segítségével veszem meg. Ő imád shoppingolni, ezért "csak" az anyagiakat kell biztosítanom :) A fiam és a férjem is Retro jeans mániás, ezért ott kell valami "akciósat" találni.

Az ajándékról jut eszembe:

 

Amúgy december vége nálunk egy kicsit sűrűbb, mint máshol. A lányom névnapja hónap elején van, aztán mikulás, aztán dec. 22. a névnapom (ez most idén először munkával telik), aztán ugye 24.- 25.- 26. - az mindenkinek karácsony, de nálunk folytatódik, hiszen a fiam és a férjem névnapja dec. 27., majd a házassági évfordulónk dec. 28., aztán két nap szünet, mielőtt mindenkinél beköszönt a szilveszter és az újév. 

Sűrű lesz...

 

Megosztás a facebookon