Nem, nem voltam eltűnve, csak a szokásos hétköznapi dolgok történtek, semmi extra. Ezért nem is éreztem úgy, hogy mindenáron írnom kellene valamit. Úgy gondoltam, majd ha lesz miről, és kedvem és időm is lesz, no majd akkor!

Úgy érzem, hogy most jött el a pillanat!

Nagyon izgi, mert szombaton a fiam elhozza a barátnőjét bemutatni. Azt hiszem, hogy talán még nem is volt ilyen. Mármint nem barátnő, mert az volt, hanem olyan barátnő, akit be is mutatott. 

 

 

Az előző kapcsolata eléggé megviselte, akkor írtam is egy bejegyzést, hogy annyira depressziós volt, hogy még a munkahelyéről is hazaküldték. 

Most még szinte semmit se tudok az új barátnőről, csak azt, hogy nem csak a fiamat szereti, hanem enni is. (Persze ez egyáltalán nem látszik rajta.)

Ezt is csak onnan tudom, hogy amikor kiderült, hogy jön a kislány, megkérdeztem a fiamat, hogy mit főzzünk? Vagy felvetettem annak is a lehetőségét, hogy rendelünk sültes tálakat. Azt úgyis szoktunk húsvétkor, meg születésnapokra, illetve ha van valami alkalom és akkor is, ha nem akarjuk a fél napot a konyhába tölteni.

A fiam annyit válaszolt, hogy a leányzó "a gombán kívül mindent megeszik, ráadásul ipari mennyiségben. Nagyon szeret enni!" És még azt is hozzátette, hogy "Amúgy jó a sültes tál, de apu azért csak jobb kaját készít." Na ezt nem hagyhattam szó nélkül. Egyből visszaírtam neki, hogy "ezek szerint ha apád főz, akkor jó lesz a házi koszt, de ha nem, akkor inkább sültestál??? Köszi kisfiam, jól esett!"

Először nem értette miről beszélek, de aztán csak leesett neki, és győzködött, hogy nem úgy értette :) 

A férjemnek az első kérdése az volt, hogy hány éves a lány? Én meg mondtam, hogy nem tudom, hiszen még semmit se tudok róla, de majd szombaton minden kiderül. Aztán csak hozzátettem, hogy azért remélem, nem idősebb nálam :)

Kíváncsi vagyok a részletekre, hogy ebben a karanténos időszakba, mikor jelentősen nehezített a kapcsolatteremtés, az ismerkedés, miként találtak egymásra? 

A fiam nem sokat árult el, én meg bár nagyon érdekel a dolog, de igyekszem visszafogni magam és nem kérdezősködni, hiszen mindjárt itt a szombat és akkor gondolom sok minden ki fog derülni :) 

Annyit tudok a lányról, hogy jó hatással van a fiamra, mert hiába próbáltam én eddig mindenféleképp jó útra téríteni a gyermekemet, hogy a nem éppen kevés fizetéséből tegyen félre, nem sikerült. Ha csak a fizetése harmadát eltette volna havonta, már sok milliója lehetne, de nem hallgatott rám. Jó, van valamennyi spórolt pénze, de töredéke annak, ami már lehetne. Soha egyetlen fillért se kértem tőle, nem kellett hozzájárulnia a háztartáshoz vagy egyéb költségekhez. De persze minden hónapba bevásárolt a retro jeans-ba magának és a Swarovski-ba is gyakran vásárolt. Ott nem csak magának, de a korábbi barátnőknek is. Én is onnan kaptam a szülinapi ajándékom. Cipőt se vett az utóbbi időkben 20-30 ezer forint alatt, de azt meg kell hagyni, hogy ezek nem csak drága, de tényleg jó minőségűek is, nem mentek szét egy szezon alatt. 

Szóval a barátnőről még annyit árult el, hogy "eddig Ő az első nő, aki még randi előtt felhívta a figyelmem, hogy ne költekezzek. Tiszta gazdaságos a lány, lehet pont ez kell, hogy ne költekezzek feleslegesen."

Na! Mondom én, hogy szimpatikus :)

Megosztás a facebookon