Január 4-én elkezdött, illetve úgy mondanám, hogy folytatódott a munka. Furcsa volt, mikor mások arról panaszkodtak, hogy két hét után nehéz visszarázódni a munkába. Nekem nem volt nehéz, hiszen csupán 3 napot voltam otthon, amiből kettő ugye szombat és vasárnap volt. Mire észbe kaptam, már jönnöm is kellett. Mivel már korábban világosodik, így reggel mikor beérek a munkahelyre ezt látom. 

Kicsit más volt így, hogy már nincs itt a kolléganőm, de még nem érzem igazán a dolgot. Tudom, hogy már én vagyok a "kiskakas a szemétdombon", úgy értem az irodába, de még mindig a kis asztalomnál ülök, a kissé viseltes székemen, pedig már megtehettem volna, hogy elfoglalom a nagy asztalt és a főnök volt székét, amit a volt kolléganőm örökölt meg tőle. De még nem változtattam semmin. A kis kétpolcos szekrényembe és a 3 fiókos gurulós konténerembe van minden belezsúfolva továbbra is. Pedig már 2 nagy szekrény is felszabadult (egy 5 polcos kétajtós és egy ruhásszekrény). Korábban mind a kettőt a kolléganő "bitorolta". 

Egyedül a kávéfőzőt üzemeltem be.

Nem is értem, hogy ezt eddig miért nem használta? Minden nap a dohányboltba vett kávét, pedig itt helybe is lehetett volna kávézni... De nem használta. Viszont rám hagyományozta, megkérdezte, hogy megsért-e vele, ha nem viszi haza, hanem itt hagyja nekem? Én aztán nem az a sértődős fajta vagyok, ezért mondtam is neki, hogy KÖSZÖNÖM,  és azóta használom is :) Jelenleg 5 féle kávékapszula van hozzá, de reggel a teát is ezzel főzöm.

Munka a vírushelyzet miatt csak korlátozottan van, viszont így nagyon kényelmesen és alaposan el tudom végezni a vizsgálatokat, többször át tudom olvasni a szakértői véleményt, mielőtt kinyomtatom.

Van időm a jogszabályok böngészésére és értelmezésére.

Az új kolléganőm is megérkezik jövő pénteken. Már nagyon várom. Őszintén szólva a december végi gyomorgörcs, amit a visszalépett kolléga okozott, mára már úgy tűnik, hogy a sors keze. Szerintem mindenki jobban járt így. Én olyan kollégával dolgozhatok majd, akivel már dolgoztam és szerettem vele együtt "dolgozni". A visszalépett kolléga is jobban járt, hiszen szerette volna szakmailag kipóbálnia magát, ott nagyobb a lehetősége. Itt könyebb lett volna, ott meg kihívás. De még fiatal, még nem tudja értékelni, ha sokkal kevesebb munkáért kap ugyanannyi vagy több pénzt. Ő még bizonyítani akar, megváltani a világot. És a leendő kolléganő is sokkal jobban jár szerintem, mert ahol dolgozott, ott már jelezte korábban, hogy nem érzi ott jól magát és nézelődik más munka után. 

Arról persze nem is beszélve, hogy velem dolgozhat, ami valljuk be, maga a főnyeremény! :)

(Persze szépségemnél, csak a szerénységem nagyobb... :D) 

Ma beszéltem telefonon a leendő kolléganővel, azt mondta, hogy nagyon várja már, hogy jöhessen, csak még nem meri elhinni. Annyira szerette volna ezt az állást, mikor állásinterjún volt a főnöknél. El sem akarja hinni, hogy jöhet. Pedig elhiheti, mert ugye nem lett meghirdetve az állás, és miután a fiatalember visszamondta az állást, rajta kívül nem ajánlottam mást a főnöknek. 

Megnyugtattam, hogy a jelenléti ívben már ott van a neve. Korábban dolgoztunk már együtt, és jó volt. Aztán nem túl régen egy beszélgetés során valaki olyasmit mondott róla, ami hihetetlen volt számomra, és elbizonytalanított. Mára ezt az infót úgy kezelem, mintha nem is hallottam volna, nem ülök fel senki pletykájának. 

Szóval ma beszéltünk pár szót telefonon és ugyanazt a régi jófej csajt hallottam a telefonba kacarászni, mint aki régen volt. 

Felemlegette, hogy emlékszem-e rá, hogy én tanítgattam az internet meg a facebook használatára? Nem emlékeztem, most sem emlékszem. Így lett volna? Mindenesetre mondtam neki, hogy ezt ne mondja a főnöknek, hogy a korábbi munkahelyen interneteztünk meg facebookoztunk munkaidőbe. Abban azonban megnyugtattam, hogy a jelen helyzet nagyon hasonlít arra. Persze csak magunk közt szólva, mert egyébként ez egy hivatal, ahol komoly munka folyik. 

Már nagyon várom, hogy jöjjön. Az én mostani munkámat fogja átvenni. Rendszerezem a dolgokat, hogy minél könyebb legyen neki, jegyzetelek, próbálom összeszedni, hogy minél egyszerűbb legyen átadni, betanítani. A saját jegyzeteimet, sablonjaimat is megkapja. Ez kezdésnek marha nagy segítség, nem saját kútfőből kell kitalálnia, hogy mit is kéne írnia a szakvéleménybe. 

Persze később, ha már belejön, nyilván a saját nyelvezetét és gondolatait fogja írni, de tanulásnak jók lesznek az én sablonjaim.

Én meg készülök továbbra is az új munkakörömre. A volt kolléganő persze nem tanított be, mert mint már korábban írtam, "szerinte és a főnök szerint is, úgyis mindent tudok..." Mindenesetre most ha van egy kis időm, akkor alakítgatom és dolgozom ki azt a területet is, hogy mire odakerülök élesbe, ne legyen gond. Magamat tanítom.

Ami viszont sokkal jobb, az a munkahelyi légkör és hangulat. A kollégák is szemlátomást örülnek, hogy be tudnak hozzám jönni beszélgetni a nélkül, hogy gond lenne. A betegekkel való kapcsolat is teljesen más. 

Persze nem minden rózsaszín és habos-babos. Mostanába alvási problémáim vannak. 

Igazából újév óta. Lehet, hogy a szilveszter zavart be? Elszoktam az éjszakázástól. Szilveszter napján ugye dolgoztam, mikor hazaértem még sütöttem egy kis sósat, tettem-vettem de lefeküdtem 9 küröl. Beállítottam az ébresztőt, hogy éjfél előtt felkeljek. Nem kellett ébresztő, magamtól ébredtem 11 körül. Aztán az új év első napját össze-vissza töltöttem, ha kedvem volt lefeküdtem, ha meg nem voltam álmos, akkor felkeltem. De ennyi nem hiszem, hogy bezavarhat ennyire az alvásba. Tudom, hogy az életkor előrehaladásával ez előjöhet, de egyre inkább aggaszt a dolog. Nem akarok altatókon élni. Remélem csak átmeneti a dolog. Mikor hazaérek fáradt vagyok. Este időben fekszem, gyorsan el is alszom, ám néhány napja amikor éjszaka felébredek, nem tudok visszaaludni. Hétfőn még csak 4 előtt ébredtem, aztán fél 6-ig forgolódtam, majd felkeltem, hajat mostam és hasznossá tettem magam. Persze ettől estére még fáradtabb voltam. Ismét időbe lefeküdtem, el is aludtam gyorsan, de már hajnali 2-kor felébredtem és ismét csak forgolódtam. Tegnap meg már éjfélkor ébredtem. Most beszereztem Valeriana Night Forte-t emelt macskagyökér kivonattal, hátha ez segít. Mert lássuk be, ez így sokáig nem mehet. Ha nem oldódik meg ez a dolog, kénytelen leszek orvoshoz fordulni. És mintha a hajam is jobban hullana. Vagy ez ilyenkor előfordul?

 

Megosztás a facebookon