Ennyit a lányomnak felkínált állásról...
A lányom péntek reggel ment a repülőbázisra, hogy megnézze hova mehetne dolgozni. Már mikor megtudta, hogy irodai munka, akkor se volt nagyon elragadtatva, de mikor kiderültek a részletek, akkor meg egyenesen nemet mondott. Azt mondták neki, hogy polgári alkalmazott lenne, be se kellene öltöznie. Na pont nem ilyenről álmodott, mert pont, hogy be akar öltözni. A munkája kb. az lett volna, hogy mindenféle problémával hozzá fordulhatnának az ott dolgozók, neki kellene megoldani, továbbítani, javítani, kérelmezni VAGY "elküldeni a p.csába" mindenkit! Ezt az ott dolgozó hölgy mondta, aki körbevezette. :)
Bár már akkor elmondta, hogy köszöni, de nem érdekli ez az állás, azért még azt mondták neki, hogy gondolja át és várják a visszajelzését.
Én azt hittem, hogy jó kis irodai munkája lesz, de azt becsülöm a lányomba, hogy nem köntörfalaz, nem szépíti a dolgokat, ha valami nem tetszik neki, azt nyíltan meg meri mondani. Én a helyébe biztos kellemetlenül érzetem volna magam, hogy egy alezredes protekciójával ajánlott helyre nemet mondok. De Őt ez egyáltalán nem érdekelte. Nem akarta ezt és meg is mondta. Mikor felhívott, azért megkérdeztem, hogy szólt-e annak, aki beajánlotta? Azt mondta, hogy persze... És megértette, hogy nem ilyen munkát akar és ha kell segít másikat szerezni :)
Először azt gondolta, hogy nem, nem kell segítség, de aztán meg azt, hogy ha már a barátja úgyis a bázisparancsnok helyettessel jóba van és együtt járnak falat mászni, akkor miért is ne kérhetnének attól is segítséget, és attól is aki ehhez hozzájuttatta volna. Több lehetőséget is kérnek, hogy tudjon választani a kisasszony, ha már ilyen válogatós. De igaza van, ha megteheti... És igen, megteheti. Van munkája, a jelenlegi főnöke örül neki, hogy kb. 1 hónappal tovább marad ott, szeretik és szerintem az új helyen is meg fogja állni a helyét. Így továbbgondolva teljesen igaza van, hogy nem fogadta el azt, amit vélhetően nem szeretett volna csinálni.
Most a következő gondja, hogy ha egyszerre mennek kiképzésre a párjával márciusba, akkor mi lesz a kutyájukkal? Na vajon mi??? Hát majd nálunk lesz. Mondjuk akkor remélem már a férjem is dolgozni fog, csak nem tart addig a táppénz. Bár belebegtette, hogy ha leveszik a gipszet 25-én, lehet hogy utána hetekig kell még gyógytornára járnia... De ez majd akkor fog kiderülni, hogy mennyire tudja használni a kezét meg az ujját.
Én tegnap a munkaügyis csajokkal mentem kávézni munka után. Adtam a cukornak... Fehér forró csokit ittam és csokis brownie-t ettem :) Beletelt vagy másfél órába, mire leerőltettem, de csak sikerült...
Vagyis pontosítva nem munkaügyis csajok, mert már szinte csak "ex munkaügyisek" voltak. Egy aki még ott dolgozik, kettő csak papíron mert nem vették fel az oltást és nem dolgozhatnak. A csapat többsége már ugye egyébként se dolgozik ott, de mi akkor is egy csapat vagyunk. A fizetésnélküli persze senkinek se jó, nem jó a munkavállalónak, hiszen se fizetés, se TB., se semmi. Nem jó a munkáltatónak se, mert a munka az ott van, amit meg kell csinálni, de amíg fizetetlenen vannak, addig nem tudnak felvenni mást.. De a munkát valakinek mégiscsak el kell végezni... És egyébként azt beszéltük ki, hogy milyen inkorrekt módon jártak el azokkal akik nem vették fel az oltást. Na meg nyilván még ezer témánk volt és mindet kibeszéltük, mintegy 5 órán keresztül :)
Eddig többször elgondolkodtam, hogy jó lenne visszamenni (hiszen nem eljöttem onnan, hanem megkértek, hogy áthelyezéssel csináljam a mostani munkámat), szóval elvileg lehetett volna visszaút a nélkül, hogy kellemetlen lenne a dolog. De így, hogy már szinte a társaság krémje nincs ott, talán már nem is lenne kedvem visszamenni. Nem mintha egyébként ez most opció lenne.
Ma természetesen kimentem reggel a piacra, de szinte alig voltak árusok. Nem is igazán költöttem, de mikor már hazafelé indultam, akkor láttam meg a földön egy ruhakupac alatt egy ismerős színösszeállítást (sötétkék, piros, fehér) és nem tévedtem, tényleg Tommy Hilfiger sporttáska volt. Elég koszos és egy tinta vagy hasonló folt is van rajta... De hátha ki tudom belőle szedni... Megkérdeztem az árust, hogy mennyiért adná? 1000 Ft-ot mondott rá. (Mondjuk egy ilyen táska húszezer körül kezdődik, és egy ezrest megért volna, dehát ugye nem új, és van rajta egy folt is...) Mondtam, hogy 500-at adok érte... Azt mondta az árus, hogy nem-nem, az nem jó. Én meg odadugtam az orra alá a foltot, hogy ha kiszedi belőle, akkor 2000-et adok a táskáért! Erre elvigyorodott, és azt mondta, OK, 500 Ft. :) Ilyen egyébként (mármint ilyen lesz, ha kijön belőle a folt, most a mosógépben van még):
Megosztás a facebookon