Fentieket nem egy nap alatt produkáltam.

Tegnap szabadságon voltam, és áldoztam az egészségem oltárán. Persze nem úgy, hogy usziba mentem és szauna-úszás kombót iktattam be. Teljesen másképp, hiszen terheléses vércukorvizsgálat, gyógyszerkiíratás, nőgyógyászati intézni való és fogászat is szerepelt a repertoáron. Jó mi? Fene a gusztusomat, hogy ez nekem az "egészség oltára" :) De a lényeg, hogy szükségesek voltak ezek a dolgok, és meg is lettek egytől egyig.

Nos ha mindezeket nem egy helyen tudnám megoldani (protekcióval, soron kívül), akkor azt hiszem sok időmbe telne. De mivel meg tudom oldani (és meg is oldottam, sok kedves volt kolléga segítségével), így 2 óra leforgása alatt letudtam mindezt. Ja, és egyébként azért 2 óra, mert ennyi idő kell a terheléses vérvizsgálat két vérvétele között. Egyébként még rövidebb idő alatt is sikerült volna. 

No de azért mégsem eszik ilyen forrón a kását, hiszen hiába, hogy fél 10-re már végeztem, azért mégiscsak délután negyed 2-kor indultam el hazafelé. Ennek pedig az volt az oka, hogy lelkileg is töltődtem. Hazafelé az járt az eszembe, hogy lehet "energiavámpír" vagyok, mert a sok-sok kedves kolléga és még kedvesebb szavaik teljesen feltöltöttek. Nagyon jól éreztem magam. Nagyon klassz volt, hogy mindenki szívesen fogadott, érdeklődött. Volt aki körbecsókolt, volt aki kávéval kínált, volt aki azonnal és mindent tudni akart arról, hogy mi van velem és volt akivel végre tudtunk nyugodtan egy pár szót váltani. Köszönöm NEKIK! (Köszönöm Bettikének, a védőnőknek, a laboros lányoknak, az egészségügyiseknek, a technikai vezetőnek, a nyugdíjba ment kollégának akivel találkoztunk, a pedagógus kollégának, akivel hazáig duruzsoltunk, a hivatalban dolgozóknak és a többi volt kollégának, valamint meg kell említenem a volt ügyfeleket is akikkel találkoztam és örültek nekem). Szóval visszakanyarodva, ha én feltöltődtem, akkor tőlük vettem el az energiát??? Hát nem tudom... Bocsi, ha igen.

A vérvizsgálaton gyorsan túllendültem, bár a szirupos vizet még most is nehezemre esik meginni. A gyógyszerfelírás és nőgyógyászati cuccosom is pillanatok alatt meglett és a fogorvoshoz is soron kívül tudtam bejutni. 

A fogorvos miatt eleinte egy kicsit lelkifurkám volt, mert korábban ugyanoda, csak egy másik orvoshoz jártam. De ezt a mostanit annyira dicsérte mindenki, köztük a lányom is, aki abszolút hiteles információforrás számomra, hogy úgy döntöttem, ha soron kívül fogad (protekcióval) akkor megpróbálom. Örülök, hogy így tettem.

 

Nagyon szimpatikus volt, hogy amint beültem a székbe és belenézett a számba, már mondta is, hogy vélhetően milyen betegségem van/volt, ami miatt kialakult a jelenlegi helyzet.

Voálá!

Ennyi alapján, hogy belenézett a számba??? Ez igen!

Aztán még hitelesebbé az tette, hogy olyat mondott, ami miatt nagy tekintélyű orvost is megkerestem nem kevés pénzért, hogy adjon véleményt, Ő meg csípőből mondta, hogy sajnos nekem a fogimplantátum nem ajánlott a kilökődés miatt. Ezt mondta a nagy tekintélyű orvos is, csak oda időpont kellett, meg mindenféle papír, fél órás anamnézis, meg tizenegynéhány ezer forint és egyebek.

No szóval amiért mentem, azt pár perc alatt meg is oldotta, és megbeszéltük azt is, hogy amint kapok az új munkahelyemen egy hét szabadságot, akkor a lehetőségekhez képest "esztétikussá" teszi a mosolyomat. Az időintervallum és az ár is nagyon szimpatikus amit mondott, ezért remélem, hogy még idén meg tudom oldani (mármint egy hét egybefüggő szabadságot).

Azt azért még megemlíteném, hogy hogyan is kerültem ehhez a fogorvoshoz.

Az úgy történt, hogy a lányom egy prevenciós fogászati vizsgálatra szeretett volna időpontot kérni még szeptemberben, ezért bementünk a területileg illetékes fogorvoshoz. Kértünk időpontot, és kaptunk is decemberre!!! A lányom azt hitte hogy vicc, ezért meg is kérdezte, hogy ha a lyukas fogát szeretné betömetni valaki, akkor is csak decemberre van időpont. És meg is kapta a választ, hogy igen, de csak ez az egy időpont, és ezt is csak azért, mert valaki lemondta, amúgy meg januárra van még időpont ezen kívül. Ennyit a mi megyeszékhelyünkön lévő Tb-s fogászati ellátásról.

A lányom felháborodottan nevetett kínjába és azon töprengett, hogy maszekba elmegy és megnézeti a fogát. Rá is hagytam volna, ha az egyik (volt) kollégám fel nem ajánlja, hogy ha kiutazik a volt munkahelyemen praktizáló fogorvoshoz a leányzó, akkor soron kívül bármikor bejuttatja. És így is történt. 

A lányom nagyon meg volt elégedve a fogorvossal, aki pár mikro tömést még az első alkalommal meg is csinált és dentálhigiénés kezelésben is részesítette (vagyis leszedte a fogkövét). Ja! Persze mindezt TB-s alapon, tehát ingyen, soron kívül! Mivel ennyire boldog és elégedett páciens volt, így megkérdezte azt is, hogy mennyi idő alatt és milyen áron tudná neki pótolni azt a két hiányzó hátsó fogát, amit egy korábbi műtét miatt kellett kiszedetni. Nos egy hét alatt kész lett és az ár is nagyon kedvező volt. Amint elkészült a két pótlás, már azt is megbeszélték, hogy fogszabályzó is kéne... És már az is van. Persze a belső része pink színű, ahogy a lányom kérte. (Azért pink, mert ugye ez kivehető fogszabályzó, és ha kiveszi, akkor ugye passzoljon a tapétához, vagy az ágyneműhöz vagy ki tudja mihez :) 

Ennyit a tegnapi napról.

Most pedig következzék a mai gyomorgörcsöm története.

 

Reggel szokás szerint értekezlettel kezdődött a munka. Semmi izgalmas nem történt, többek között megemlítette az osztályvezető, hogy kellene egy közgazdász diplomával rendelkező ügyfél, aki közöttünk is dolgozhatna...

Jó, jó nem foglalkoztam vele.

Aztán egy idő után észrevettem, hogy a kollégák sustorognak, úgy beszélnek, hogy más ne hallja.

Akkor még ez sem érdekelt.

Csak arra figyeltem fel, hogy a velem szemben ülő kolléga megkérdezi az emeleten dolgozót (aki hozzánk jött le pletyizni), hogy "nincs is üres állásunk, akkor hová szeretnék felvenni aki jelentkezik"?

Nos innen kezdve már engem is érdekelt a dolog, hiszen nem sokan vagyunk próbaidősök. Lehet máris vége a pályafutásunknak? Dehát miért? Nem is csináltunk tudtom szerint semmi nagy galibát...

Aztán látom ám, hogy nem akarja előttem mondani a jól értesült kolléga.

Nos ekkor már tényleg kezdődött a gyomorgörcs.

De az én szobatársam csak nem hagyta és tovább folytatta: GYES-re megy valaki, vagy elküldenek valakit?

A "jól értesült" szemlátomást rám nézve jelzi a kollégámnak, hogy nem akarja előttem mondani.

Na bakker! Mi a francot csináltam vajon? Nem is csináltam semmi rosszat, sőt eddig dicsértek, hogy milyen ügyes vagyok... Én meg már majdnem el is hittem...

De a szobatársam csak nem hagyta, és kihúzta a választ az infóforrásból.

A helyzet az, hogy valaki el lesz küldve, csak Ő még nem tudja...

A kolléganő csak tovább faggatózott és végre kiderült, hogy kinek a helye üresedik meg.

Nem, nem az enyém.

Az emeleten az egyik programban dolgozónak fognak búcsút mondani, mert kiderült, hogy eddig takargatták, hogy helyette dolgoztak a kollégák, de most valahogy az osztályvezető rájött.

Hirtelen helyreállt a vérkeringésem, legalábbis én úgy éreztem, és már szaladtam is Katához (akivel egy napon kezdtünk) persze fénymásolásnak álcázva a dolgot..., mert köztünk aztán nincs titok, bármi amit hallunk az köztünk marad, de minden infót megosztunk egymással.

Nos Kata amint meglátott, elmondása szerint egyből tudta, hogy valami baj van, mert teljesen le voltam sápadva. Ennyit arról, hogy azt hittem helyreállt a vérkeringésem :)  

 

Jól megbeszéltük a fénymásolónál a dolgot, aztán mint akik semmiről sem tudnak, mentünk vissza a helyünkre és megnyugodtunk, hiszen helyettünk nem kell dolgozniuk a kollégáknak, mert

MI

ÜGYESEK

VAGYUNK!

Megosztás a facebookon