Apró bosszúságok

Semmi extra nem történt, csak a szokásos hétköznapok.

Folyamatban van az újabb átalakítás, leépítés, stb. (immár sokadik alkalommal, vagy úgy is mondhatnám, hogy szinte folyamatosan) a munkahelyemen. Nem, nem féltem a munkámat, csak kezd kibillenteni a mentális egyensúlyomból az állandó rinyálás arról, hogy mi lesz majd??? Nem értem a kollégáimat, hogy előre miért kell ez a stressz? Majd ha kiderül hogy mi lesz, akkor lehet rinyálni, ha szükséges, ha meg nem, akkor felesleges előre.

Mi lesz? 

Majd megtudjuk...

Itt van pl. a másik telephely, ahová hetente át kell járnom. Nos ott az egészet úgy be kellene zárni ahogy van, vagy átirányítani őket hozzánk. Statisztikailag is szinte észrevétlen amit csinálnak, de inkább úgy fogalmaznám meg a dolgot, hogy az épület bérlése, a közüzemi számlák és a munkabérek sokszorosa annak, mint amit megtermelnek.

Csak egy példa. Én sem szakadok meg a munkába, kényelmesen el tudom végezni, de én azért általában napi 6-8 vizsgálatok végzek, de ha úgy alakul, akkor akár 16-ot is. De ott egész héten 4, azaz négy vizsgálatot csinált a kolléga. Ennek semmi értelme, ez napi 1-et se jelent. Ez a szám is úgy jött ki, hogy hétfőn 2, kedden 1, aztán szerda és csütörtök 0, majd ma ismét 1.

Ja, és aztán persze ha megcsinálja, akkor nekem még át kell néznem, leellenőrizni, kijavítani, aztán készülhet csak a határozat. Szóval nélküle is meg tudnám csinálni, sőőőt, még gyorsabban, hiszen javítani se kellene, meg átírni se, hanem egyből jól csinálnám. 

És ez jellemző az egész ottani csapatra. Van 1 orvos, az orvos mellé 3 asszisztens (de minek?), és még 1-1 szakértő. Több milliós költség havonta, hogy ők ott "vannak". Mert nekik aztán még a munkaidejük is igazán "rugalmas", bár nem hivatalosan, de mivel átjárok hetente, pontosan látom, hogy fél 2-kor mire odaérek, csak 1 valaki van ott, aki a telefonok miatt "ügyeletes", ha csörög legyen aki felveszi, és azt mondja, ha bárki olyat keresnek, aki nincs ott, tehát rajta kívül bárkit, hogy épp most szaladt ki, vagy el kellett szaladnia az orvoshoz, de jön vissza nemsokára, vagy valami hasonló. Tehát ők ezért a "munkáért" ugyanannyi fizetést kapnak, mint az aki dolgozik.

És még csak nem is igazán ez bosszant, hanem az, hogy valószínűleg még most sem ott lesz leépítés, hanem olyan helyeken, ahol már most is földig lóg a nyelvük az ügyintézőknek. 

A főnök igyekezett ezt titkolni, takargatni, de már nem tudja. És nem, nem miattam, hanem azért mert a vizsgálati számokról statisztikai jelentést is kell havonta küldeni. És mondjuk elég érdekes lesz, hogy egész hónapba nem lesz annyi vizsgálatuk, mint amit mi 3-4 nap alatt elvégzünk... De legalább azt jól megcsinálnák, de még ezt se lehet mondani. A főnök is érzi ezt, főképp azért, mert a nálunk dolgozó asszisztensek morgolódnak, hogy nekik kell az ottaniak "sz@rát" helyrehozni, miközben ők már délbe otthon vannak, nálunk meg ugye nem lehet fél 5 előtt elhagyni az épületet... 

Ezért a főnök megkérte az ottaniakat, sőt nekem is a lelkemre kötötte, hogy beszéljem meg velük, hogy a sok "szabadidejüket" mivel tudnák kitölteni, úgy értem, valamilyen munkával, amiért a fizetésüket kapják.

Nos ebbe sem volt köszönet. Én átadtam az üzenetet, persze csak annak az egy személynek, aki éppen ott tartózkodott, amikor mentem. Az sem érdekelte őket, hogy megmondtam nekik, ha a főnök megkérdezi, nem fogok hazudni, hogy ott voltak-e?

Másnap összedugták a fejüket és írtak egy listát, hogy mire gondoltak, mivel töltik ki a munkaidejüket... Nos inkább ne írtak volna semmit... Mert az a nagy semmi, amit fél oldalon részleteztek attól a főnök még idegesebb lett.

Egyébként is ideges és frusztrált, mert nem lehet tudni mi lesz márciustól. Nem lehet tudni, hogy marad-e az osztály, vagy áthelyeznek minket valahová? Ha igen, akkor hová fogunk tartozni és a szakértői bizottság és az ügyintézők vajon egy osztályon belül maradnak-e? Ez azért érdeki nyilván, mert osztályvezetőként lehet, hogy billeg a széke. De persze a neves sebész férjére tekintettel úgyis csinálnak neki helyet... 

Tegnap értekezletet tartott, ahol sokadszorra elmondta, hogy nem tud semmit, és lehet, hogy ez lesz, de az is lehet, hogy az lesz... Én annyit jegyeztem meg, hogy bla bla bla 

Aztán a szerdai napom is emlékezetes. Reggel amikor indultam bekopogott a közös képviselő, hogy elöntötte a sz@r a földszinten lévő kocsmát, ne használjuk a vizet, ne húzzuk le a wc-t, stb. Pont indultam dolgozni, ezért hát megnyugtattam, hogy nem fogom. Amint leértem, már ott állt a kocsma előtt az alattunk lakó, akié a kocsma. Megállított, hogy szerinte biztos miattunk van dugulás, mert nálunk van kutya... 

Micsoda??? Mi köze a kutyának a duguláshoz??? Megnyugtattam, hogy a kutya szobatiszta ugyan, de nem a wc-t használja, hanem bizony jelzi ha le kell vinni, és akkor levisszük. De erre azt mondta, hogy biztos popsitörlővel törölgetjük a lábát amikor felvisszük, meg a fenekét és azokat dobáljuk a wc-be, biztos azért van dugulás, és azért úszik bokáig a fekáliába az üzlete...

Magamba annyit gondoltam csak, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel, a sors már csak ilyen... :) 

De végül csak annyit mondtam, hogy se a kutya seggét, se a lábát nem törölgetjük popsitörlővel, talán keressen más bűnbakot.

A férjemnek is megírtam, hogy mivel indult a reggel. Amint hazajött, Ő is lement "beszélgetni". 

Másnapra lakógyűlést hívtak össze, mondtam az embernek, hogy nosza rajta, ott a helyünk, mert hogy képzeli ez a H.P. (hülye picsa), hogy ilyeneket mond, vagy feltételez? És különben is!

A lakógyűlésen sokan voltunk, csak pont az érintett nem tudott jönni, mert "vendégei voltak a kocsmába". De mint kiderült, vélhetően az Ő sara az egész, még akkor is ha nem tehet feltétlen róla, mert amit kocsmaként üzemeltet, az garázsnak épült, és a lépcsőházi szennyvízre kötötték rá vagy 20-25 évvel ezelőtt, és nem biztos, sőt valószínűleg nem úgy, ahogy kellett volna. Ezért van nála elég sűrűn dugulás, de bokáig szarba most állt először. Ő már így vette az "üzletet". Csakhogy az már nem a lakóközösséghez tartozik, hanem hozzá. Most bontani fognak, hétfőn nem lehet használni semmit ami vízzel üzemel, és majd akkor derül ki, hogy kinek mennyi a felelőssége ebbe. De vélhetően ez a Ő problémája lesz. A közös képviselőnek megemlítettem, hogy a kutyát okolta a "kedves lakótárs", de arra csak az volt a válasz, hogy ez hülyeség, hiszen máshol is van kutya, sőt kisgyerek is és popsitörlőt is húznak le máshol is, még sincs dugulás, tehát vélhetően nála van a hiba. 

Szóval a hét ilyen semmirevaló kisebb bosszúságokkal telt, de a lényeg, hogy ma péntek van, holnap szombat és még csak aztán következik a vasárnap.

 

Ajánló
Kommentek
  1. Én