A héten egyedül dolgoztam, mert a kolléganőm a covid tesztje eredményére várt. Hiába fizetett közel 50.000. Ft-ot a magánlaborba, ahol a mintá(ka)t levették (nem tudom, hogy ez hány és milyen vizsgálatot takar), csütörtökön még azért hívta a főnököt, hogy még csak arról sem értesítették, hogy a mintája megérkezett volna abba a  laborba, ahol majd elkészül az eredmény... (A férje már legalább ilyen e-mailt kapott, ő még semmit.) A főnök mindenesetre azt tanácsolta neki, hogy most már várja meg az eredményt, addig ne jöjjön dolgozni.

Pénteken nagyon sok munkám volt. Olyan sok, hogy a kolléganő, akinek átküldtem a vizsgálatokat szkennelve egy másik telephelyre (hiszen ő helyettesítette a szobatársamat), a 14 vizsgálatból 5-öt nem is tudott befejezni. Pedig neki "csak" a szakvélemény rá eső részét kellett elkészítenie, mert az interjúkat én csináltam és az ezzel kapcsolatos papírokat is nekem kellett szkennelni és eljuttatni neki a mellett, hogy én a szakvélemények rám eső részét meg is csináltam. 

Ilyen sok vizsgálat még hét közben se szokott lenni, amikor fél 5-ig dolgozunk. Pénteken meg ugye fél 2-kor el lehet dobni a tollat. Én el is dobtam, ráadásul úgy, hogy végeztem is. Hiába no! Ügyes vagyok!

Azért is örülök neki, hogy a kolléganő nem volt ott, mert ő már az 6. beteg után morogni, kiabálni, csapkodni szokott. Olyankor úgy beszél a kollégákkal, hogy én szégyellem magam helyette. 14 vizsgálattal nem is tudom mit kezdett volna. Pedig még nem is tudja, hogy vélhetően emelkedni fognak a számok hamarosan, hiszen úgy néz ki, hogy még egy orvossal bővül a csapat. Akkor pedig már 4 orvos fog vizsgálni, a jelenlegi 3 helyett, ami azt jelenti, hogy napi 6-8 fővel emelkedik a behívható betegek száma. Mondjuk ha azt nézem, hogy a másik telephelyen dolgozó kollégák ugyanazt a fizetést kapják mint mi, pedig ott csak 1 orvos van, ami náluk azt jelentik, hogy általában 1-2 betegnek készítenek szakvéleményt, de max. 5-nél többet szerintem még életükbe nem csináltak egy nap alatt. Szóval ahhoz képest elég igazságtalan a dolog. 

Na mindegy is. Amíg belefér a munkaidőmbe, addig nem érdekel a dolog. Legfeljebb a kolléganő kiabálása és csapkodása lesz gyakoribb. De már megszoktam... Viszont most tök jó volt, hogy nem kellett ezt hallgatnom.

Pénteken munka után megint tali volt.

Olyan jó volt. Még akkor is, ha nem feltétlen happy mindenkinél minden. Úgy értem, hogy vannak azért magánéleti dolgok, amik hatással vannak rám, ha valamelyik kedves ismerősöm életébe olyan dolog történik, ami nem az élet napos oldalát mutatja.

Visszatérve a múlt heti nyugis munkavégzésre:

El kell ismernem, élveztem az egyedüllétet. Ha ott van a kolléganő, akkor őt zavarja a rádió, így egyedül meg már reggel bekapcsoltam, zenét hallgattam (persze mikor éppen nem volt bent beteg), amikor végeztem, akkor meg ugye nem kellett társalogni, hiszen nem volt kivel, így olvastam. 

Így a héten kiolvastam a "Barbibébi"-t is. Eddig nem olvastam Lakatos Levente könyvet, de szerintem fogok még. Könnyed olvasmány, kikapcsolt. Nem kellett rajta agyalni. Bár azért kicsit fura volt a hirtelen befejezés. A sztori röviden: Barbibébi egy 17 éves lány, aki mindent megkap a szüleitől, vagyis anyagikat, de törődést nem igazán. Egy híres énekessel jön össze, aminek köszönhetően "celebritás" lesz. Mivel nem csak szép, hanem tökéletes alakkal áldotta meg a sors (és a plasztikai sebész) így ezt ki is használja. Azért, hogy foglalkozzanak vele, (szinte) bármire képes. Sokakon átgázol, megaláz, és elárulja legjobb barátja legféltettebb titkát is, ami miatt megszakad a kapcsolatuk, ám a volt legjobb barát mégis kénytelen lesz a lány segítségére sietni, amikor azt szándékosan elgázolják, és Barbi részleges amnéziája miatt segítségre szorul. Együtt próbálják kideríteni, hogy ki lehetett a gázoló? Ami nem egyszerű, hiszen Barbibébinek elég sok olyan tette volt, ami miatt többen is a gyanúsítottak között lehetnének.

Ma a piacon Fejős Éva könyveket vettem. 

Azt hiszem ezek lesznek a következők. Nem tudom, hogy honnan szedik ezeket a könyveket, mert látszik rajtuk, hogy nem voltak olvasva, és ha többet veszek, akkor 300 Ft-ért már odaadják. Viszont arra ügyelnem kell, hogy nincs sok helyem, így ha továbbra is hetente több könyvet is veszek, akkor nem tudom hova fogom őket tenni...

A piacon egyébként nem sok minden találtam, de egy kis semmiségnek is tudok marhára örülni. A porszívómhoz találtam porszívó fejet. Ez nagyon nagy öröm, mert eddig a nélkül, egy másik porszívó fejrészével használtam, de az nem volt 100%-os. Próbáltam már utánrendelni a Media Marktba, de majdnem 10.000. Ft. lett volna csak a fej. Ezért hát inkább egy nem tökéletesen passzoló más fejjel használtam. De ma sikerült megvennem a tökéletesen hozzáillőt. Láttam, hogy ugyanolyan porszívót árulnak, mint az enyém. Azt nem tudta megmondani az eladó, hogy jó-e a porszívó, de engem nem is az érdekelt, csak a kiegészítője. Először nem akarta külön eladni, de mivel találtam nála egy Tommy Hilfiger cipőt is, így a kettőt együtt már odaadta. De azt mondta, hogy így viszont nem alkudhatok. De mivel a cipőért és a porszívó fejért együtt 2500-at kért, nem is akartam. Bármelyik magába is megérte volna ezt a pénzt, sőt még így is nyereséges. A cipő nem nagy durranás, csak a márkája. Mivel eredeti, és nem valami koppintás. Nem tudom, hogy az enyém lesz vagy a lányomé? Ők, vagyis a lányom és a párja vannak odáig ezért a márkáért (na meg az Under Armour-ért is).

Én nem venném meg boltba annyiért amennyiért egyébként árulják. De persze rajtunk kívül ki tudja, hogy ez nem üzletbe lett véve, hanem az eredeti ára 10%-ért a piacon? Ez ám a "Glamour-napi" megtakarítás :) 

Megosztás a facebookon