A héten nagyon elfáradtam. Nem fizikailag, hanem szellemileg. Ezért úgy döntöttem, hogy megjutalmazom magam. 

Mivel???

Hát egy jó nagy semmittevéssel.

Na jó, talán ez így nem teljesen igaz, hiszen a mosógép beindításán már túl vagyok, és főzni is kell(ene) a családnak. De a nagytakarítás pl. nem érdekel.

A napi 8 órás irodai munka után be kell látnom, hogy rá kellene venni magam, hogy ismét elinduljak és rendszeresen járjak konditerembe. Azt hiszem még jól is esne a mozgás, hiszen a kutyasétáltatás és a munkahelyre való bejutás biciklivel 11 perc alatt, majd hazatekerés szintén 11 perc alatt, azért elég kevés egy napra. Mert csupán ennyi a napi aktív mozgásom. A kondibérlet már megvan, csak el kellene kezdeni. De talán nem ez a hétvége lesz a megfelelő időpont erre sem. Bár ki tudja? Majd meglátom.

Valójában a szellemi semmittevés az, amit jelenleg megcéloztam, de lehet, hogy fizikailag is egy lusta dög leszek az elkövetkező két napba. Az már biztos, hogy olyan filmet sem vagyok hajlandó megnézni, aminek mély mondanivalója van és elmélkedni kell(ene) rajta. 

De az tuti, hogy hétvégén nem fogok eljárásrendeket tanulni, jogszabályokat és törvényeket jegyzetelni és nem vagyok hajlandó semmi olyat tenni, ami az agytekervényeimet akár csak egy csöppet is próbára tenné. 

Azt hiszem öregszem :) 

 

Megosztás a facebookon