Lajosmizsén a saját apja több késszúrással életveszélyesen megsebesítette 1 éves kislányát. Ennyi a hír röviden. 

Istvan Gulyas  a közösségi oldalon az üggyel kapcsolatosan ezt írta: Jó lenne valami tanulság levonás, hogy az ilyen esetekre lehessen találni valami rendszert, amivel megakadályozhatók lennének legalább valamilyen fokon ezek a szörnyű esetek.

A híradást ide kattintva meg is tudjátok nézni: RTL Híradó bejátszása (majd visszagomb).

(Most jut eszembe, vajon miért nem jár nekünk veszélyességi pótlék??? Az ügyfeleket, az ügyeket elnézve szerintem jogos kérdés, és akkor még nem beszéltem a TBC-ről és a hepatitis-ről - bocsi, ez csak egy kósza gondolat volt. Mellékvágány :))

Én azt gondolom, nem biztos, hogy meglehetett volna előzni, hogy ez az eset megtörténjen, de legalább lett volna rá esély, ha ismertük volna a családot. De nem jelzett senki!

Számomra a tanulság az üggyel kapcsolatban csak hirtelen és a nélkül, hogy bárkit is felelőssé tennék:

1. A gyermekjóléti szolgálatnál a család nem volt képbe! - Miért? Még csak egy napot foglalkoztam az üggyel, de úgy tűnik számomra, hogy több helyről is kellett volna már jelzésnek érkeznie korábban. Nem szeretném megnevezni most az illetékeseket, de úgy számolom, hogy 5 helyről jelezhettek volna már. És ebbe még nincs beleszámolva pl. anyuka, aki ha jól tudom "elmenekült" ettől a családtól, és mivel nem engedték neki, hogy elvigye magával a kislányát, nos Ő is kérhetett volna segítséget. Ha nem is tőlünk, legalább ott, ahol jelenleg tartózkodik. Anyukáról is próbáltam infókat beszerezni, a család szerint egy "k.rva", hozzá aztán nem kerülhet a kislány. Más ügyfelek annyit tudnak róla, hogy állami gondozott volt, aztán odakerült ehhez a családhoz. Mástól nagyon durva dolgot is hallottam, de ennek nem tudom mennyi igazság alapja van. Azt mondták, hogy "apuka" kényszerítette rá "anyukát" hogy egy kutyából kivágott friss, dobogó szívet megegyen. Ezt már azért költői túlzásnak éreztem...

2. A kislány állandó lakhelye egyébként nem Lajosmizse, ez a rendőrségtől nagy nehezen péntek délután kikönyörgött jelzésből derült ki. (Talán anyuka jelentette be oda? Ez még nem tisztázott.)

3. Ha az apa szúrta meg valóban a kislányt, akkor az egyik ok egyértelműen a drog. Nos ezzel is komoly problémák vannak. Mármint úgy értem, hogy nem csak a droggal, hanem azzal, hogy a településen nem tesznek annak felszámolására hatékony intézkedéseket. Amikor ezt "számon kérjük" a rendőrségen, akkor általában azt szokták mondani, hogy nincs feljelentés. De mivel sok gyermek is érintett, tudjuk, hogy többen bementek már ez ügyben a rendőrségre. Ha még ezek után sincs feljelentés, az csak azért lehet, mert nem vették fel a jegyzőkönyvet, vagy lebeszélték a feljelentő(ke)t. Egyébként ez ügyben is tettünk már több lépést, hiszen volt olyan kiskorú és fiatalkorú gondozottunk, akik elmondták (akár esetmegbeszélés keretében, szülő, rendőrség és több szakember jelenlétében is), hogy kitől veszik a drogot, milyen sűrűn, mennyiért, kikkel és hol fogyasztják, stb. Nálunk ezt jegyzőkönyveztük, majd a rendőrök is felvették (állítólag) erről a jegyzőkönyvet, de nem történt semmi. Amikor más olyan súlyos eset is megtörtént, hogy lónyugtatóba áztatott füvet árultak, melytől az egyik személy klinikai halál állapotába került (leállt a szíve, és mentő szállította kórházba) nos akkor már nem csak a helyi rendőrőrsön jeleztük a drog problémát, hanem az ügyészségre is írtunk. Elmondom, hogy még csak választ sem kaptunk. A legutóbbi (még a tragédia előtti napon) megtartott szakmaközi megbeszélésen is ismét felhoztuk a témát, amire a rendőrség az válaszolta, hogy voltak kint kutyákkal is az általunk és más magánszemélyek által bejelentett lakcímen, de nem találtak semmit. Egyébként azt később hozzátették, hogy a kutya nem kábítószer kereső volt... No comment! És akkor abba már nem is akarok és nem is merek belegondolni, amit az ügyfelek híresztelnek, hogy miért is nem tesz semmit a rendőrség... Ezt mindenkinek a képzelő erejére bízom.

4. Azon se gondolkozott el senki rajtam kívül, hogy apukát ugye elszállította a mentő, anyuka meg ugye már ki tudja mióta nincs a gyermekkel. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy azért reménykedünk benne, hogy él, és nem elásva van valahol.) Nos akkor rögtön nem kellett volna a gyermek tekintetében azonnal gyámot rendelni??? Nem kellett volna az ideiglenes hatályú elhelyezéséről dönteni??? Mert mindez nem történt meg, csak péntek délután (a tragédia másnapján) amikor a kórház hivatalosan is megkereste szolgálatunkat az ügyben. Akkor kértünk a kislány számára gyámrendelést, hiszen a további egészségügyi beavatkozásokhoz szükséges lehet. (És egyébként is mint tudjuk: a gyermek szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. Ugye???)

5. A kislány ott maradt szülői felügyelet nélkül az apai nagyszülő háztartásában, miután az apát mentő kórházba szállította. Jelenlegi tudomásunk szerint, akkor még csak felületi karcolások voltak a kislányon, melyet el is láttak. De délután már friss vérző sebekről volt szó. Nem véletlen, hogy a rendőrség az összes hozzátartozó tekintetében megtiltotta a kapcsolattartást. Ja, azt még nem is mondtam, hogy a nagymamát mindenki csak "késes Nórának" ismeri. Ez nem a neve. Vagyis az, a gúnyneve. Gondolom nem kell magyarázni. Ezzel egyébként nem akarok semmire célozni, csak megemlítettem.

6. Abba sem akarok még egyelőre belegondolni, hogy mi lehet annak az oka, hogy az ügyfeleink azt állítják, azért aludtak el reggel, mert mindez éjjel történt. (Nem pedig reggel, 8.15-kor!!!) Velem ennyit osztottak meg: "hááá vóótak is kinn akkóó éjjel, ott leskedtünk!" Ez nem tudom kit takar, vagyis ki volt kint? Ügyeletes orvos? Rendőrség? Egyelőre hivatalosan egyiknek sincs nyoma. De számomra úgy tűnik, hogy némely szempontból talán több információm van, mint pillanatnyilag a rendőrségnek. Persze ezzel nem magamat szeretném fényezni, hanem nyilván arról van szó, hogy ők még csak a családdal beszéltek, én meg már akkor beszélgettem több ügyféllel is, amikor még azt sem tudtam, hogy melyik családban is történt az eset (hiszen nem voltak nálunk képbe). Lám-lám ezért is jó kijárni családlátogatni, ezért is jó, ha ismerik és elfogadják az ember lányát az ügyfelek, mert mindent elmondanak. Még azt is amire nem vagyok kíváncsi :D 

Nem tudom, hogy mindezekből lehet-e valami tanulságot levonni a jövőre nézve. Ki lehet-e találni valami rendszert, amivel a későbbiekben meg lehet akadályozni az ilyen eseteket, de hirtelen most ennyi jutott eszembe.

Az üggyel és a fent leírtakkal kapcsolatosan pedig szívesen veszem a tanácsaitokat. Ha bármi olyan ötletetek van, ami a segítségemre lehet, írjatok!

 

Megosztás a facebookon