A szombat katasztrófális nap volt. A kicsi kocsimat nem sikerült az öcsémnek sem beindítani, így elvontatott a munkahelyére a szervizbe. Próbált lelket lehelni "Cukiba" a kisautómba, de hiába. Mondjuk én legalább megszemlélhettem, hogy miként dolgoznak az autószerelők. Mert már nem úgy van ám, mint régen... Tudjátok, odagurulsz a kocsival (vagy odavontatnak), a szaki felnyitja a motorház tetejét, csóválja a fejét, közben hümmög, amitől olyan érzésed támad, hogy minél többet és minél mélyebben hümmög, annál magasabb lesz a javítási számla végösszege. Most már fognak egy laptopot, melyre fel van telepítve valami okosság, rácsatlakoztatják az autóra és a kocsi adatainak beállítása után már nyomatja is a hibakódot, vagy hibakódokat.
Így történt ez szombat délután is, de a műszer semmi hibakódot nem jelzett, ezért az öcsém felhívta az egyik ismerősét (hosszú hétvége első délutánján), hogy segítsen már ha tud. Az illető gépjárműelektronikai szerelő. Jó fej volt, jött is egy fél óra múlva, tök ingyen. Ő is átvizsgálta két másik (általa hozott) műszerrel a kocsit, de ugyanarra jutott, hogy nincs hibakód, tehát nincs hiba...
Mindebből én is levontam a tanulságot: akkor ezek szerint nincs baja az autónak, akár mehetek is :) Nevettek és mondták, hogy elvileg így van, és mehetek, így nem is fogyaszt sok benzint, csak mire hazatolom én leszek kissé kitikkadva :)
Fentiek miatt nem mentünk anyóshoz hétvégén, hanem a semmittevésnek engedtem teret.
Szombat este, mivel elég későn értem haza, már nem fogtam neki főzőcskézni, hanem apával kettesben elmentünk vacsizni. Az étterembe döbbentünk rá, hogy igazából be kellett volna vásárolni, mert két napig nem lesz nyitva semmi, de mivel a kocsival voltam elfoglalva, apa meg dolgozott, így ez kimaradt. Aztán gyorsan megnyugtattuk magunkat, hogy tele van a fagyasztó és ha egy hétig nem nyitnának ki az üzletek, akkor is lenne mit enni. Ez a bevásárlósdi csak egy rossz szokás, így ünnepek előtt. Mindenki megőrül, mindenki vásárol, tolonganak, lökdösik egymást, idegesek és ez nem jó! De mi ebből most kimaradtunk.
A vasárnap pihenéssel telt, akárcsak a hétfő.
Ma pedig alig múlt el dél, amikor az öcsém hívott, hogy kész az autó. Végül mégiscsak arra jutott, hogy bár nincs semmi hibakód, de mégsem indul az autó, ami csakis a benzinpumpa miatt lehet. Kicserélte és TADAMMM,
már működik is minden szépen.
Aztán arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy itthon romlott el és nem anyóséknál 120 km-re. Ott nem úsztam volna meg ilyen olcsón és még vonatozhattunk is volna haza, majd ha kész a kocsi ismét vonatozhattunk volna érte.
Szóval úgy fogom fel a dolgot, hogy milyen szerencsém van! Teljesen át lett vizsgálva az autó. Mindössze 8000. Ft-ból meg is lett javítva. (Ez az anyagára az üzemanyag pumpának. Bár őszintén szólva én drágábban találtam a neten, de az öcsém ha ennyiért szerezte, az nekem jó. A munkadíj meg ingyen volt.)
A másik dolog ami mostanában foglalkoztat, hogy szeretném megcsináltatni a szemöldökömet. De olyan tuti szépre. olyanra ami természetesnek látszik. Van rá okom egyébként, mivel a pajzsmirigy betegségem miatt eléggé ki van ritkulva, illetve egy pigmenthiányos betegség miatt valójában a jobb szemöldököm teljesen fehér. Mondjuk ez nem annyira látszik, hiszen kozmetikai módszerekkel igyekszem javítani, de egy tetovált (természetesnek ható) szemöldökre azért vágyom. Jó ideje keresem már a megfelelő szakembert. Találtam is, nem kevés pénzért, de azt gondolom, hogy hosszútávú befektetésről lesz szó, tehát nem olcsón akarom megúszni, hanem minél tökéletesebben. Sajnos akiket eddig találtam és fel is vettem velük a kapcsolatot, Ők bizony messze vannak. Pl. Pécs, Budapest, stb. De nem adom fel. Szépet akarok!
Valami ilyesmit:
Videó itt: Magyar Zsuzsa Sminktetoválás
Felvettem vele is a kapcsolatot és az általam küldött képek alapján holnapra ígért kezelési tervet és árajánlatot.
Megosztás a facebookon