Nem tököltem rajta...

Valentin napra magamnak (is)

Tegnap történt, hogy a facén valahogy felbukkant egy hirdetés délután. Egy kecskeméti tetováló csaj, aki csak nőket tetovál. Nem tudom milyen megfontolásból, mert eszembe se jutott magamra varratni semmit, de elkezdtem nézegetni az általa feltett képeket. Amint kattintgattam, egyszer látom ám, hogy szemöldök tetoválásokat is csinált már.

Óóóóóóó

Arra már rá vagyok izgulva tavaly óta.

Mondtam is a lányomnak, hogy menjünk el Pestre, mert ott láttam egy tuti jó helyet, ahol nagyon szépen dolgoznak. Persze mivel elég felkapott hely, nem igazán egyszerű oda bejutni. Na és persze nem is olcsó, sőőőt, de ugye ez mégiscsak az ember arcán van, látszik, szóval szerintem megéri megfizetni. Csak ugye időpontot kell foglalni, az is legalább 2-3 hónap mire egyáltalán az első konzultációra be lehet jutni. Aztán úgy vettem ki az általuk írottakból, hogy nem is vállalnak el mindenkit. Pl. máshol korábban végzett tetoválást, vagy ha igen, akkor több alkalommal kell feljárni, mert az előzőt teljesen eltüntetik, ami akár 3-4-5 alkalom is lehet (persze annyiszor sok-sok plusz pénz), és majd csak utána fognak neki a tetoválásnak. Szóval bár nagyon szerettem volna, valahogy nem igazán fülik hozzá a fogam, hogy akár fél vagy 1 évet erre szánjak... Sok idő, sok pénz... Ja, és persze kb. 2 évre szól, és lehet menni megint, mert addigra kikopik.

Visszatérve, a tegnapi facés dologra. Megtetszett a szemöldök, amit csinált, mert mutatta az előtte képet is, melyen szinte egyáltalán nem volt szemöldöke az illetőnek. És amit kihozott belőle... Tök természetesnek tűnt. És nekem főleg azért tetszett. Nem az a megrajzolt, satírozott, stb. volt, hanem természetes hatású. És amint így kattintgattam, láttam ám, hogy bizony saját magának is megcsinálta a szemöldök tetoválását. Nahát ez aztán a bevállalós. Saját magán??? Azért ezt másra szokták bízni, de az övé is jól sikerült.

Azt tudni kell, hogy nekem egy festékhiányos betegség miatt a jobb szemöldököm szálai teljesen fehérek, tehát ha nem "rajzolnám" meg, akkor úgy tűnne, hogy nincs is. Fogtam hát magam és írtam a tetováló csajnak, hogy engem egy szemöldök tetoválás érdekelne, meg talán egy szemhéj is. Gyorsan válaszolt, küldött még további képeket a munkáiról, azok is tetszettek.

A szemhéjat nem vállalta, mert azt mondta, hogy azt még csak most tanulja, eddig csak a test és szemöldök tetoválással foglalkozott. Hm. Tetszett, hogy bevállalta, elmondta, pedig akár el is vállalhatta volna, egy vonal a szemhéjra nem nagy cucc, nem nagyon lehet elrontani szerintem. De Ő inkább az őszinteséget választotta.

Egyre inkább úgy éreztem, hogy el kell engednem a pesti dolgot, hiszen ez itt van helyben, nem kell utazgatni, és ha időpontot is tudunk egyeztetni a közeljövőben, akkor hajrá.

Sajnos olyan időbeosztással dolgozik, hogy nekem csak a pénteki napok jöhettek szóba, de már ugye a következő három péntek délutánom foglalt.

Jövő pénteken a volt kolléganőkkel talizunk, az fontos, nem mondom le.

Azt követő pénteken fodrászhoz megyek, az is fontos, nem mondom le.

Azt követően pedig a műkörmös vár, az is fontos, azt se mondom le.

Megírtam hát, hogy legközelebb március 13 péntek amikor el tudnék menni. Azt is hozzátettem, hogy nem vagyok babonás :)

Lehet a tetováló az, mert egyből írta, hogy neki nem jó a március 13., nézzünk másikat, de valószínűbb, hogy akkorra már nem volt szabad időpontja.

Már abba is benne lett volna, hogy az elkövetkező hetekben, bár 5 óráig dolgozik, menjek munka után, és bevállalja, hogy este 8-ig dolgozik :)

Nahát. De cuki. De arra gondoltam, hogy mégiscsak a péntek lenne jó, mert hétfőre már valamelyest "gyógyultabb" lenne a tetoválás, mégse friss varrással a homlokomon kellene mennem dolgozni. Ezért megpendítettem neki tegnap este, hogy ha nem jó neki a mai nap, márpedig nem hiszem, hogy jó lenne, akkor nézzünk márciusba egy másik pénteket 20, vagy 27.

Nemsokára válaszolt is, hogy neki ez eszébe se jutott, hogy ilyen bevállalós vagyok, de mivel a péntek délutánt, éjszakát a barátnőivel akarta tölteni, így nem vállalt már jó ideje erre a napra senkit, csak délelőttre, de az egyik barátnőjének lebetegedett a gyereke, influenzás lett, így elmarad a buli, szabad a délutánja. Ha elszántam magam, akár mehetek is.

Nahát. Ez vagy egy isteni jel, remélem...

Most mindenesetre belevágok, délután 2-re megyek.

Az már csak hab a tortán, hogy a férjem az előbb írt cseten, hogy Valentin nap alkalmából kifizeti a tetoválást.

Ezek szerint csak nem volt hiábavaló, hogy hetek óta mondom neki, nehogy valami virágot vagy csokit vegyen nekem eme "jeles nap" alkalmából, mert a fejéhez vágom :)

 

Ajánló
Kommentek
  1. Én