Tegnapelőtt este amint hazaértem egy értesítő várt a postaládába, ami szerint hivatalos levelem érkezett a Karcagi Járásbíróságról.

Sejtettem, hogy egy régi üggyel kapcsolatos, amikor még a gyermekjóléti szolgálatnál dolgoztam, hiszen jártam már ott egyszer, mivel az egyik apuka odaköltözött, aki miatt tanúként meg is kellett jelennem ott.

A család elég problémás volt, anyuka több gyermekét is titkolt terhességből szülte, előfordult, hogy az ügyeleten is azt állította, hogy nem terhes, de mire a mentő kiért a közeli városból, addigra leány gyermeknek adott életet.

Aztán szintén ez az anyuka volt az is, aki "búcsúlevelet" hátrahagyva eltűnt. Mivel a párjával a kapcsolata megromlott, és a hátrahagyott levél sem saját kezűleg íródott, hanem számítógéppel, ezért egy ideig úgy tűnt, hogy talán nem is eltűnésről, hanem akár sokkal súlyosabb bűncselekményről is szó lehet. Apuka magára maradt a gyerekekkel, miközben a lakást aprólékosan átvizsgálták a rendőrök, esetleges vérnyomokat keresve....

Nos később anyuka előkerült, a közeli városban sátrazott egy erdőben hajléktalanokkal.

Apuka eleinte próbált megfelelni a kihívásoknak, azonban egy idő után súlyos gondok merültek fel, ezért ellene kiskorú veszélyeztetésének és más bűncselekmény miatt indult büntetőügy.

A sztori röviden ennyi.

A történések után évekkel később idézést kaptam Karcagra a Járásbíróságra. Az idézések alkalmával mindig megírtam, hogy a több, mint 100 km-re lévő helyen nem tudok megjelenni, hiszen a kitűzött időpontra tömegközlekedéssel nem tudok eljutni, jogosítványom és gépkocsim pedig akkor még nem volt. Az idézések meg csak jöttek, én meg mindig eljárási kérelmet terjesztettem elő, hogy miért nem tudok megjelenni. Egyik alkalommal azonban a fiam telefonált, hogy amint hazaért az éjszakai műszakból, rendőrök várták és engem kerestek, hogy elvigyenek Karcagra a tárgyalásra. Szerencsére nem voltam otthon, dolgoztam.

Aztán amikor meg tudtuk oldani, hogy szolgálati járművel elvigyenek Karcagra, akkor megjelentem a tárgyaláson. Mindez 3 évvel ezelőtt történt. (Mármint a bírósági tanúmeghallgatás, mert az ügy, az jó pár évvel hamarabb.)

Azt hittem, hogy ezzel le is van tudva a dolog!

Nos NEM!!!

Tegnap felvettem a hivatalos levelemet a postán. Már előre féltem, hogy megint abban az ügyben akarnak meghallgatni, hiszen már rég nem ott dolgozom, nem emlékszem olyan részletességgel az ügyre, hogy tanúvallomást tegyek. Ráadásul megint egy nap az életemből, hisze oda-vissza mégiscsak kb. 250 km, és legalább 4 óra az út. Nem beszélve arról, hogy a jelenlegi munkahelyemen sem egyszerű ilyen jellegű hivatalos ügyben elintézni a távollétet.

Amint kinyitottam a levelet, már kerestem is a tárgyalás időpontját, de nem találtam.

Helyette egy összeg volt kiemelve. 9250 Ft, azaz kilencezer-kettőszázötven forint.

Az indoklás szerint 2019. január 16. napján - tárgyaláson kívül - a következő végzést hozták:

Ezen összeg megfizetésére köteleznek, mivel 2016. 03. 31. napján a Kecskeméti Rendőrkapitányság megkísérelt útba indítani a bíróságra.

Persze mindez egy oldalon részletezve.

Megmondom őszintén, nem lettem ideges, inkább mosolyogni támadt kedvem. Mert ha ismét tárgyalásra kellene mennem, az sokkal többe kerülne nekem (idő, pénz, gépkocsihasználat, benzin, stb.). De azért a kisördög csak ott volt.

Úgy döntöttem, hogy megfellebbezem a dolgot. Még akkor is ha vélhetően nem sok eredménye lesz.

Nem, nem az összeg miatt, mert bár nyilván tudnám másra is költeni, de nem akkora pénzről van szó, mely terhet jelentene.

Arról van szó, hogy elvileg ugye én minden idézés alkalmával eljárási kérelmet terjesztettem elő, indoklással. (Mondjuk sajnos az akkori igazolások már nincsenek meg, hiszen nem gondoltam, hogy évekig kell őrizgetnem. Egy év elteltével kidobtam.)

Aztán amikor megjelentem a tárgyaláson (nem a rendőrök által elővezetve) hanem megszervezve az eljutásomat (hiszen akkor még sem jogosítványom, sem kocsim nem volt), akkor költségtérítés iránti kérelmet sem terjesztettem elő.

Szóval ezt szépen hivatalosan megírtam. Nem gondolom, hogy el fogják engedni, de azért dolgozzanak már meg egy kicsit a pénzükért...

 

 

Megosztás a facebookon