avagy néha ilyen is kell...

Múlt héten szabadságon voltam, aztán hétfőn egy nap munka után, (munka után???) kedden már megint nem mentem dolgozni. Hétfőn valahogy nem pörögtem fel eléggé, hiszen nem sok ügyfél volt, de mégsem tudtam eltüntetni az egy hét alatt összegyűlt kupacot az asztalomról. Mondjuk ez még péntekre sem sikerült, erre nem vagyok büszke. Szeretem ha rendbe vannak a dolgaim, de valahogy a héten nem voltam élmunkás. Na majd a jövő héten :) 

Kedden képzésre mentem, tehát ismét nem dolgoztam. Szerdán pedig dolgoztam ugyan, csak nem az irodába, mert egy nagy autóipari céggel közösen toboroztuk az ügyfeleket egy közeli településen. 

Csütörtökön is előttem volt a lehetőség, hogy igazoltan "lógjak", de már komolyan mondom, hogy nem volt hozzá képem. Ezen a napon volt ugyanis az "összetartás napja", melyen az egész megyéből jönnek a kollégák. Tök jó buli, van work energy, sárkányhajó, petang, szkander, foci, tollas, társasjáték, kézműveskedés és még ezer féle dolog, miközben hatalmas bográcsokban főzik az ebédet. De őszintén nem volt már pofám hozzá, hogy ennyi "lógás" után megint lazítsak egy napot. De ettől még szuper nap volt, hiszen munka után talliztunk a volt munkatársakkal. Imádom ezeket az összeüléseket. Töménytelen pletyi és nagy röhögések, ráadásul a Frei kávézóban...

Aztán még éjszakára egy kis "mekis szemetet" is magunkba tömtünk. Mondjuk én meg sem tudom mondani, hogy ez előtt hány éve ettem ilyet utoljára. 

Aztán eljött a hét utolsó munkanapja. Mondjuk mivel nem sokat dolgoztam érdemben a héten, a felgyülemlett papírhalmot igyekeztem eltüntetni, de nem értem a végére. A tértivevények maradtak jövő hétre csak úgy, mint a jogerősítés, a lezárt akták irattározása, a közvetítői lapok visszaírása, stb. Szóval a héten nem voltam a munka hőse :) De ez is belefér néha. Szerintem az elmúlt egy évben a héten lazsáltam a legtöbbet. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy nekem kell bepótolni és nem húzhatom sokáig. De olyan jó volt megengedni magamnak :) És itt még nem ért véget a péntek, mert a férjem még délelőtt felhívott, hogy ma nem kell főznöm, mert egy ismerősének segített, akinek étterme van és grátisz kapunk egy kétszemélyes tálat. Felhívtam a figyelmét, hogy én ma is Frei kávézóba töltöm a délutánomat, tehát eszem ágába se volt főzni, de azért örülök a dolognak és majd igyekszem haza, hogy lehetőleg még meleg legyen a vacsi :) 

A Freibe pénteken is nagyon jól éreztem magam. Úgy szeretem az ilyen beülős, beszélgetős szabadidőt. Bár csak sűrűbben lenne ilyen. Mondjuk a heti kettő az nem rossz :) Aztán apa 6 órakor már rám csörgött, hogy "kihűl a vacsi" és menjek már haza, de ez engem nem tartott attól vissza, hogy még maradjak és beszélgessek :) Aztán mikor már többször csörgött, akkor abba maradtunk hogy nem veszi le a fóliát és én meg cserébe majd igyekszem :) 

Ezzel várt haza: 

Bár elvileg kétszemélyes tál volt és mi hárman ettük, még így is maradt belőle bőven. Nem is baj, hiszen apával kettesbe szombaton ismét Abádszalókra utaztunk, a gyerkőcnek meg maradt főtt étel. Indulás előtt (természetesen) kiszaladtam még a piacra (ócskapiac). Felbuzdulva a tegnapi tálon, vettem otthonra is fatálakat. Egy nagyot és három kicsit. És az egészért összesen fizettem 1200 Ft-ot. Még a hülyének is megéri... Hát még nekem :)

Aztán szerelői vénámat is megcsillogtattam, mert kicseréltem a hátsó világítás rossz égőjét. Persze úgy, hogy én vettem meg hozzá az izzót is tök egyedül. A két izzó került 299 Ft-ba, és tényleg olyat vettem amilyet kellett és kicserélni is gyerekjáték volt. Ügyes vagyok, meg vagyok elégedve magammal :) 

Szóval elmentünk rokonlátogatóba Abádszalókra, de mire odaértünk olyan görcsös fejfájásom lett, hogy hiába hívtak vitorlázni, kénytelen voltam "begyógyszerezni" magam és lefeküdni egy fél órácskára. Pedig jó buli lett volna, hiszen gyönyörű idő volt és egyébként nem sokszor adatik meg, hogy vitorlázhasson az ember...

Délután a sógornőm főzött, csak oda kellett ülni az asztalhoz, aztán este pedig együtt mentünk el a másik sógornőmék vendéglátó egységébe. Mondjuk én aztán semmit, de semmit nem ittam, de ez nem tartott attól vissza, hogy jól érezzem magam.

Vasárnap reggel korán indultunk hazafelé, hiszen azért itthon is van mit csinálni. Főleg mivel egyetlen leánygyermekem péntek óta Szlovákiában van rafftingolni, és ma fog hazajönni. Remélem minden OK velük, és jól is érzik magukat. Az biztos, hogy vizesek lesznek (így vagy úgy) :) 

Megosztás a facebookon