Ez is eltelt

avagy 3 nap szabadság, szülinap és esküvő

A múlt hét szerdán volt a szülinapom. Nekem semmi extra, de azért a környezetemben élők megemlékeztek róla és kaptam sok-sok ajándékot. A férjem a könnyebb megoldást választotta, de szerintem így jobban jártam. Ő egy vacsorával és némi készpénzzel lepett meg.

Csütörtökön kihasználtam, hogy a következő napokra lehülést jósoltak, így kimentem az usziba és egész nap lazultam, napoztam és olvastam.

A péntek terheléses vércukor méréssel indult, de jó társaságba gyorsan telt az idő... Majd a nap hátralévő része már a szombati lagzira, vagyis a meghívó szerint a Gatsby partira való készüléssel telt, úgy mint cipővadászat, a még hiányzó kiegészítők beszerzése (szipka, boa, fejdísz, stb.) Persze cipőt Kecskeméten nem sikerült venni. Ami jó lett volna, abból nem volt méret... Péntek este még a lányom ruháját szűkítettem, mert az s-es méret kissé bő volt. És mivel ugye a ruha tele volt flitterrel és gyöngyökkel, egy jó pár varrógéptűt is sikerült eltörnöm. Aztán mint később kiderült, nem is öltözött át, tehát teljesen feleslegesen strapáltam magam. 

Végül már 4 ruhája is volt, abból 2-őt választott, hogy az egyikbe az esküvőn lesz, a másikba pedig a partin. De a dolgok végül nem terv szerint alakultak. 

Kezdődött azzal, hogy kb. 30 km-t mentek, tehát még a táv felét se, amikor az autópályán a belső sávba a lányom arra eszmélt, hogy a kuplung beesett. Szerencsére dugó volt, így nem okozott nagy problémát a dolog. Hívta azonnal az öcsémet (aki ugye autószerelő), hogy ilyenkor mi a teendő??? Öcsém azt javasolta, hogy tegye kettesbe és szépen menjen le az első lehajtón. Ezzel jelentős időt vesztettek, de szerencsére fel tudták őket venni ismerősök, akik szintén az esküvőre mentek. Így persze késve érkeztek, az esküvőt a Mátyás templomba lekésték.

A lagzi (Gatsby party) a Hiltonba volt. De így ugrott az átöltözés. Végül csak ez lett, pedig a másik arany-fekete rojtos ruha ettől sokkal ütősebb. (Ahhoz volt boa, szipka, egyéb dizájn elem). 

Persze én erről mit sem sejtettem, mert nem akartak stresszelni, ezért engem nem hívtak, hogy mi történt az autópályán. Most viszont mióta elmondták teljesen kész vagyok, gyomoridegem van. Pedig tudom, hogy semmi bajuk se lett szerencsére, de mégis...

Holnap mennek az autóért. Remélem minden rendbe lesz. Az öcsémnek pedig ismét lesz egy kis plusz munkája.

De a lényeg, hogy a lagzin nagyon jól érezték magukat! És olyan jól néznek ki együtt! :) Nem??? De! 

Kincsek és kondi

avagy hétvégén irány az "ócska piac" majd hétfőtől a kondi

A hétvégén is voltam piacon. Nekem ez valami drog féle. Imádom. Akkor is, ha éppen nem találok semmi kincset. Nem úgy, mint szombaton. Bár akkor nem igazán van jó piac, de nekem jó volt, csak ilyenkor kevés az eladó, és legnagyobb meglepetésemre már 10 órakor pakoltak össze. Ez persze azt jelenti, hogy ilyenkor már nagyon kedvezményes áron lehet "dolgokhoz" hozzájutni.

Szombaton ezeket találtam:

+ ami nincs a képen, az jelenleg a mosógépbe van. Ugyanis vettem még 2-2 db. aloe verás párnát és paplant, amiről el is feledkeztem és eddig a kocsi csomagtartójába volt, most hoztam fel. Nos hiába volt becsomagolva látszólag eredeti cipzáros táskájába, én azért fenntartással kezelem és inkább kimosom első használat előtt, hiszen nem üzletbe vettem. Egyébként eszembe se jutna, hogy ilyen dolgot ne üzletbe vegyek, de ez valahogy annyira hívogatott.

Ezeket már akkor vettem, amikor már szinte vége volt a piacnak szombaton, és visszapakoltak a furgonba. Alig volt már a placcon 1-2 darab. Megkérdeztem mennyibe kerül? Persze előtte már kivettem a csomagolásából és kiterítettem, mert látni szerettem volna, hogy valóban nincs rajta folt, szakadás, egyéb használati nyom, és a párna sarkán lévő aloe vera felirat alatt található írást tanulmányoztam (de egy szót se értettem belőle, mert nem magyarul van) ekkor szólt oda az eladó srác, hogy most odaadja nekem a paplanokat 1000, a párnákat 500 Ft-ért, ha mindet egybe elviszem. 

Micsoda? Ennyiért még többet is vennék! Meg is kérdeztem, hogy csak ez a két garnitúra van? De persze csak ez volt. Nos úgy gondolom, hogy 3000 Ft a két garnitúráért nagyon-nagyon barátságos ár, így meg se kíséreltem alkudozni, igazából még én éreztem magam kellemetlenül, mert szerintem a boltba egy párna is többe kerül. De ha majd kiveszem a mosógépből (gőzölős programot indítottam, ami fertőtlenít is), szóval akkor majd rákeresek a neten.

A többi szerzeményre már rákerestem: 

A Philips mikrofont szintén eredeti csomagolásba, papírjaival együtt 500 Ft-ért vettem. Tudom, tudom... feleslegesnek tűnik, de jól fog az jönni a következő bulinál (karaokézni). Biztos vagyok benne, hogy a fiam és a barátai is értékelni fogják. A Media Mark-ba 9990 Ft. És még az is elképzelhető, hogy ha senki nem lesz itthon én is kipróbálom :)

A két masszázsolajat, a szolikrémet és az a GIORGIO ARMANI Acqua After Shave-t, (ami lehet, hogy nem eredeti, de az illata olyan, mint az eredetinek) 1500 Ft-ért vettem. Ezen már alkudoztam, mert az eladó (aki persze ismer, és tegeződünk, mintha régi ismerősök lennénk), nos azt mondta miután szívélyesen üdvözölt, de még azelőtt, mielőtt összeválogattam volna a dolgokat, hogy minden 2-300 Ft, gyűjtsem csak össze ami kell, és majd a végén megegyezünk. Így is lett. Rögtön lecsaptam a két masszázsolajra, isteni illatuk van :) A szolikrém jelenleg nem kell, de már csak pár hét és ismét szükség lesz rá. Szóval összeszedtem ezt a négy dolgot, gondoltam azt mondja az eladó, hogy 1000 Ft. De legnagyobb meglepetésemre 2000-et mondott. Szóvá is tettem, hogy az nem lesz jó, hiszen az elején megbeszéltük, hogy minden 2-300 Ft. Igen, mondta Ő, de hát a parfüm... Az legalább 1500 magába. Csodálkozó, cinikus képet vágtam és már mondtam is: de hát ez nem is parfüm. És mutattam is neki. Látod, az van ide írva, hogy after shave. Ez csak egy borotválkozás utáni arcszesz. Erre láttam elbizonytanodott, de azt mondta, 1500 Ft-nál kevesebbért az egészet nem adja oda. Még alkudozhattam volna pár száz forintot, tudom, de nem tettem. Tisztába vagyok vele, hogy mindez egyébként mennyibe kerül(ne). Ez is jó fogás volt.

És ami még ennél is jobb volt, az nemrégen a Hádába történt cipővásárlásom. Ez már néhány hete történt, amikor ugye elvileg "tanulmányi" szabadságon voltam itthon, a vizsgára való felkészülés miatt. Persze a vizsga egyáltalán nem érdekelt, pár óránál többet nem fordítottam a felkészülésre. Elvileg ugye olyan témát választottam, amibe otthon vagyok. Tehát teljesen véletlenül jártam az új Háda felé, igazából a mellette lévő bevásárló központba és a Scitec boltba mentem, amikor megláttam, hogy hatalmas tömeg van. Nem tudtam mire vélni a dolgot, odamentem. Felvilágosítottak, hogy most volt árucsere és ezért a nagy tömeg. Beálltam én is a sorba, de amint kinyitották az ajtót, olyat láttam amit ritkán. Az emberek mint az őrültek taposva lökték egymást, hatalmas zsákokba válogatás nélkül rakták a dolgokat. Páran a cipőket söpörték zsákokba, úgy, hogy családtagok vagy ismerősök segítettek abban, hogy más ne férjen oda. Aztán kiderült, hogy ezek mind kereskedők és majd a délelőtt folyamán kiválogatják ami mégse kell nekik, azt majd visszapakolják. Teljesen el voltam képedve a viselkedésükön. Szidták, lökték, marták egymást. Volt amelyik kijelentette, hiába van nála csak a cipő egyik fele, úgyse fogja odaadni annak akinél a másik fele van, inkább elviszi páratlanul, csakhogy a másik nehogy jól járjon! Nos én ott álltam a bejáratnál és csak néztem, hüledeztem, meg se mozdultam, aztán kisvártatva fogtam magam és úgy döntöttem, hogy majd visszamegyek délután, ha ezek az "őrültek" már nem viaskodnak a használt cuccokért.

Vissza is mentem. És milyen jól tettem, mert még délután is raktak ki dolgokat. Nem sokat, de én azért bevásároltam. Csak cipőket vettem, de abból 8 párat. 14.000. Ft-ot fizettem értük. Talán így soknak tűnik, de ha azt vesszük, hogy 2 pár méretprobléma miatt nem lett jó a fiamnak, illetve a férjemnek se, azokat pedig azonnal el tudtuk adni 5-5 ezer forintért a férjem egyik barátjának, akkor máris csak 4000 Ft volt a maradék 6 pár. És nem akármilyen cipőkről van szó. A fiamnak lett egy Adidas futócipője, ami új modell, még most is lehet rendelni a neten 20.000. Ft körül van az ára.

A férjem lenyúlta a lányom barátjának szánt Under Armour cipőt. Ezt a márkát nem sokan ismerik, de aki most jár edzőterembe, az tudja, hogy a Nike, meg az Adidas már gagyinak számít, mert mindenkinek aki számít, ilyen van. Ez a márka most a menő. 

Rubint Réka is ilyenbe nyomul mostanában. 

Nekem is van ilyen márkájú cipőm, de azt nem most vettem, hanem pár hónapja amikor a munkahelyemtől pár száz méterre lévő turiba mentem be ebédidőbe. És rögtön megakadt rajta a szemem. Nem tudom, hogy nem vitte még el senki, hiszen azt hiszem talán csütörtöki napon találtam rá, és ebbe a turiba úgy működnek a dolgok, hogy hétfőn rakják ki az új árut és egész héten azt árulják, csak ugye naponta egyre olcsóbban, mivel napról-napra apad a készlet és a hétvégére már csak a maradék jut. Csütörtökön azt hiszem már csak 700 Ft-körül van a ruha és a cipő kilója. Ez pedig ugye még fél kiló sincs, így kb. 300 Ft volt. Az eredeti ára biztosan tudom, hogy 20 ezer fölött van. Nagyon könnyű és kényelmes.

 

De visszatérve a Hádás vásárlásra. Magamnak egy Nike cipőt találtam,

meg egy memoria talpú qrva kényelmes UsaPro cipőt

és még 2 pár Geox cipőt. Az egyik alkalmi,

a másik egy lapos talpú, a net szerint teniszcipő.

Az árakat inkább nem is írom, de általában akciósan 15-20.000. Ft körül vannak azok, melyek már nem mostani modellek, a többi 20.000. Ft fölött van. Szóval azt hiszem, nagyon-nagyon jó vásárt csináltam ezekkel is. Mondjuk meg kellett őket takarítani, mert azért a képeken is látható, hogy van rajtuk használati nyom, de takarítás után szinte mind újnak tűnt. Nincsenek széttaposva. 

Azt hiszem, és ezt már régebben is mondtam, hogy ha nem lenne munkám, azt hiszem valami ilyesmivel foglalkoznék, hogy megvenném ezeket és haszonnal tovább adnám. Aki megvette a férjemtől a cipőket, nagyon boldog volt, mert ennyiért nem kapott volna ilyen cipőket. Sajnos nem fényképeztem le őket, de az egyiket megtaláltam a neten, pontosan ilyen volt:

a másik pedig egy világosszükre alapon  sötétszürke Adidas.  

Mi is boldogok voltunk, mert nem maradt rajtunk, és még hasznunk is volt rajta. A fiam barátai meg már kérdezték, hogy van-e még eladó sportcipő a lábukra való? Nos nincs jelenleg, de lehet ezentúl majd ilyen céllal is vásárolok, hogy tovább értékesítsek. Jó kis bevétel nagyon kevés munkával, és mindenki boldog. Én is, hogy hódolhatok a szenvedélyemnek, és még hasznom is van rajta, és aki megveszi az is, hiszen nagyon jó áron jut hozzá. 

Aztán már ha a sportcipőknél tartok, akkor említést érdemel, hogy augusztus 20-tól van kondibérletem. Nem halogathatom tovább a dolgot, mert érzem a ruháimon, hogy egyre szűkebbek. A kilók nem igazán jöttek vissza, annak ellenére, hogy nyáron nem igazán tartottam a diétát, sőt 1-1 jégkrém is lecsúszott. Az életmód program vége óta kicsivel több, mint 2 kilóval mutat csak többet a mérleg, de a centik azok bizonyára sokkal többet mutatnának, már ha mértem volna magam, mert nem mindegy, hogy zsírt, vagy izmot "cipelek".

Most ezen is változtatni fogok, a centiket is mérni fogom. Ismét visszaállok a 3 óránkénti evésre, a legalább 2-3 liter folyadékfogyasztásra és a nem éppen széles skálájú táplálkozás miatti vitaminpótlásra. Az étkezésbe és a mozgásba nagy segítségemre van, hogy "régi életmódosként" hozzáférést biztosítanak a program alatt használt étkezési naplóhoz és az edzésterv összeállításában is segítséget nyújt a program a napi aktivitástól függően. Én mindenkinek ajánlanám akinek egyedül nem megy a dolog, hogy csináljon végig egy ilyen életmód programot. Látszólag sokba került, de szerintem megérte. Még akkor is, ha nem 20 kilót fogytam (mondjuk 3 hónap alatt ez nem is lett volna jó a bőrömnek, csak 10-et). Ebből mondjuk az elmúlt 4 hónap alatt a mozgás hiánya miatt, mint korábban is írtam valamivel több, mint 2 kiló visszajött. De ennek vége! Ma már elkezdődik újra az edzés. Nem hiszem, hogy sokan lesznek a terembe, hiszen aug. 20-a van. Mindenki a tüzijátékra készül, és mivel minden zárva van, csak a fanatikusok tudják, hogy a konditerem azért ugyanúgy nyitva van reggel 6-tól este 10-ig. Egyébként azt hiszem, hogy a korábban megígért előtte-utána képeket sem osztottam meg. Ennek az lehet az oka, hogy sokat (több hetet) vártunk rá, mire mi is megkaptuk. Aztán meg ugye én hanyagoltam a blog írását. De most pótolom. Íme:

 

Ami fontos, hogy a mérés nem az össz. fogyást mérte, hanem a zsírból való fogyást. Mondjuk még mindig úgy nézek ki, mint Micimackó, de jó úton haladok. Főleg, hogy ma ismét kezdődik a rendszeres edzés. Ez fontos,  hiszen a centik nyilván a mozgás hiánya miatt jöttek ismét vissza. 

 

 

Ha kitartó leszek, akkor remélem egy év múlva nagyobb látszatja lesz a dolognak. Még ha nem is lesz ilyen látványos :)

 

 

 

Egy kis kihagyás...

avagy mi történt az elmúlt 4 hónapban?

4 hónap??? 

Az nem semmi...

Ennyi időt már nem is lehet néhány sorban felidézni.

Az életmód program vége óta nem írtam. Nos az történt, hogy egy ideig még jártam kondiba, de amint bejött ez a kibírhatatlan meleg, azóta egyszerűen nem tudom rávenni magam az edzésre. Nos ez nyilván nem jó. Már alig várom, hogy valamelyest hűvösebb napok köszöntsenek be és bízvást állíthatom, hogy ismét menni fogok. A fiam is megígérte, hogy jön velem. (Mondjuk ígérete szerint augusztustól, de megértem, hogy neki sincs ínyére a hőségbe belefogni...) Ha jön, ha nem és szeptembertől (legkésőbb) elkezdem újra a mozgást. Igazából hiányzik is, de amíg mozdulatlan állapotba is szakad rólam a víz, addig ezt hanyagolom.

A munkahelyen is történt változás. Nem a munkahelyem változott, hanem a feladatom. Az új munkaköröm elvileg "megtiszteltetés", mert elismerik a munkámat és rám mernek bízni ilyen feladatot. De a megtisztelő feladat nem jár plusz pénzzel, csak sokkal-sokkal több munkával és felelősséggel.

Elvileg csak átmenetileg kellett volna csinálni, azért, hogy megtanuljam és amint tudnak valakit felvenni, akkor be tudjam tanítani (és persze ha Ő is felmond majd és jön helyette más, akkor azt is be tudjam tanítani, és ez így menne amíg valaki nem marad stabilan hosszú távon.) Vagyis ahová áthelyeztek, onnan folyamatosan felállnak és elmennek az emberek. Ennek egyrészt az is az oka, hogy közgazdász végzettség kell hozzá (ami persze nekem nincs), de közgazdász ennyi pénzért, ennyi munkát csak átmenetileg vállal... Ez az oka az állandó jövés-menésnek. A munka sok, nehéz és nagyon sokrétű, valamint rengeteg a hibázási lehetőség. Sok millió Eu-s pénzről kell dönteni kéthetes ciklusokba, és ha valami hiba történik, akkor persze ez a szint a hibás. Egy kedves volt kolléganőm így kommentálta: "mindig azt ütik aki húz... akkor ezt megint jól megszívtad!" És mit is mondhatnék: valóban. Főleg azért, mert a létszámstop miatt nem vehetnek fel a közeljövőben senkit, ezért nem látom, hogy mikor és kit taníthatnék be, hiszen tegnap is attól zengett a sajtó, hogy kb. minden 5. embert leépítenek a közszférából. Erről sajnos az a véleményem, hogy nem biztos azok mennek majd, akiknek menniük kellene. Én is tudok olyanról, aki nem sok érdemi munkát végez, miközben én pl. munkaidőn túl is kénytelen vagyok bent maradni, hogy el tudjam végezni a feladatomat (persze nincs túlóra). De vélhetően nem azoktól fognak megszabadulni, akik jelenleg sem "szakadnak" meg a munkába, hanem olyanoktól akik jelenleg is teszik a dolgukat. Ezzel csak az a baj, hogy így még több munka lesz, viszont akire nem lehet semmit sem bízni, de nem küldik el, azok továbbra is élik világukat, míg akik nem lesznek lapátra téve de eddig is dolgoztak, nos nekik még több dolguk lesz, hiszen az elküldött emberek munkáját is meg kell valakinek csinálni.

Nem is tudom mi lenne jó... De mivel még nincs valós leépítés, így ezzel még nem foglalkozok.

Azt mindenesetre le kell szögeznem, hogy eleinte imponált a dolog, aztán nagyon besz@rtam a feladat súlyától és sokszor voltam frusztrált, mert sok minden van amit még tanulnom kell ezen a területen és én nem szeretek úgy dolgozni, hogy nem vagyok biztos a tudásomba. De amint egyre inkább megtanulom, úgy múlik a frusztráció. De még van (hiszen még mindig sok tanulnivalóm van).

Aztán mi is történt még? 

Ja! Végeztem a Közszolgálati Egyetemen, "Közigazgatási tanulmányok szakembere" lettem. Vicces ugye??? Szerintem az. 

A vizsgára való felkészülésre nem fordítottam igazán sok időt. De így is sikerült a vizsga, igaz nem 5-ös, csak 4-es lett. Na bumm. És mi van akkor? Reggel kezdtük a vizsgát, de én már csak délután 2 körül jutottam be, amikor is a vizsgabizottság némely tagja már szinte az asztalokra borulva, illetve azok alá csúszva igyekezett érdeklődést mutatni a prezentációm iránt. A vizsga után megállapítottam, hogy "rosszul mentem férjhez" hiszen a lánykori nevem alapján az elsők között vizsgázhattam volna, így viszont a férjezett nevem alapján az utolsó előtti voltam.

A lányom is megvette a régóta áhított kocsiját. Neki nem csak a típus volt fontos, de a színe is. Először azt hittem viccel, hogy neki nem kell csak és kizárólag ezüstszürke metál színű!!! De nem viccelt. Tényleg addig keresett, amíg nem talált olyat amilyet akart. Az is fontos szempont volt, hogy mindenképp klímás legyen. Ebbe pedig nagyon sok extra van, kulcs nélküli indítás, meg digit klíma, ülésfűtés, stb. Budapest túlsó felére ment érte, tehát már az első útja friss jogsival autópályán, majd Budapesten keresztül vezetett. De ügyes volt, megoldotta.

 

 

Aztán mi is történt még? A fiam a barátaival egy hétre elment nyaralni Bulgáriába. 1 hétre teljes ellátással, korlátlan étel és italfogyasztással mindössze 45.000 Ft-ért. Cuki volt, hívott engem is, de mivel még nagyon év elején fizették be, így nem tudtam, hogy akkor vajon szabadságra tudok-e menni. De azt hiszem jövőre én is csatlakozok hozzájuk. Ennyi pénzért a bolondnak is megéri! Hát még nekem :) Nem??? De!!!

Nagyon jó idejük volt, jó volt a szállás, a hotelnek volt saját medencéje, de a tenger is nagyon közel volt, a hotelszobából ráláttak, pár száz méterre volt csupán. Jól érezték magukat, be is csajozott.

Ja, és még mielőtt kiutaztak volna, letúratta a haját, mert már nagyon unta, hogy naponta vagy 1 órát töltött azzal, hogy vasalgatta meg zselézte meg beállítgatta, mert olyan a haja, hogy göndörödik ha vizes lesz, és ez baromira zavarta. Ott meg el se tudta képzelni, hogy mi lesz ha vizes lesz a haja, akkor miként igazítja meg? Először mindenkit sokkolt, de végül megszoktuk, és nem is áll neki rosszul (elfogult anyai vélemény). A kopasz fej mellé gondolta, hogyha már úgyis tele van tetoválással, akkor gyúrnia is kellene, ezért ígérte meg nekem (felelőtlenül), hogy augusztustól jár velem kondiba. 

Ilyen lett kopaszon:

Amikor hazafelé jöttek, akkor már a határról felhívott, hogy valami pörköltet főzzek neki, mert nemcsak honvágya volt már 1 hét után, de a hazai ízek is hiányoztak neki, hiába a korlátlan ételfogyasztás.

Aztán az idén is megszervezte a szülinapi buliját, melynek természetesen és is résztvevője voltam (főleg, mint sofőr). Az egész országból jöttek meghívottak és a buli egy mindentől nagyon távol lévő tanyán volt megrendezve. De jól sikerült! Csak néhány pillanatkép az idegek borzolása végett!

 

 

 

A lányom pedig hamarosan esküvőre megy. Nem, még nem az övé. Nagyon puccos lagzi lesz, mert a Hiltonba tartják és a meghívottaknak is ki van adva, hogy mindenki Gatsby stílusba öltözzön.

Biztos nagyon klassz lesz. Már van 3 ruhája, remélem át fog öltözni és sok fénykép is fog készülni.

A lakásuk már elkészült és a lakáskulcs is náluk van, de mivel a 26 millió forintba nem volt benne pl. a konyhabútor így még azt most csináltatják. Amíg teljesen el nem készül minden, addig itthon lakik. Én nem bánom, de tudom, hogy közeleg az idő amikor költözik. De azzal nyugtatom magam, hogy akkor majd lehet egy kicsit felújítani, meg átrendezni a szobáját, és milyen klassz lesz, hogy lesz egy vendégszoba, vagy egy nappali, amit tényleg nem alvásra, csak vendégek fogadására használunk.

Most rá vagyok pörögve az ülőgarnitúra vásárlásra. Ki is néztem kettőt, de az egyiket már pont megvették mire mentem, a másikon pedig találtunk valószínűleg szállítás közben keletkezett hibát (amiért persze jelentős árengedményt adtak volna) de a férjem ragaszkodott hozzá, ha már új bútort veszünk, az teljesen hibátlan legyen. Nos én addig tépelődtem, hogy csak visszamentem pár nap múlva, hogy nekem így is kellene, de addigra már az is elkelt. Most meg hiába megyek amikor csak új árú érkezik, nincs olyan amibe egyből beleszeretnék úgy, mint abba az előző kettőbe, amit már eladtak. Ilyen volt az egyik, ezen volt egy kb. 2-3 cm-es hiba. Már nagyon bánom, hogy hagytam lebeszélni magam róla. De már megtanulhattam volna, hogy ha valamit akarok, akkor nem hallgatok a férjemre, hanem intézem, csinálom, döntök és kész.

 Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Ja, még annyi, hogy remélhetőleg gyakrabban fogok írni, de az elmúlt időkbe rákattantam megint az olvasásra. Nem sok időm van, de ha igen, akkor előkapok valami jó kis könyvet. Most Jodi Picoult könyveket olvasok. Nemrég fejeztem be a "Gyere haza" címűt és most fogok bele "Találj rám" címűbe, de mindenképp el akarom olvasni a Nővérem húgát, meg az Apró csodákat és a Tizedik kört is, és még van néhány amit biztos beszerzek.

A kutyánk (a lányom kutyája) Riley betöltötte a 4. életévét.

 

 

A kinézete ellenére egy báránylelkű kutyus. Imád emberek között lenni. És rá is jellemző az alábbi: 

 

Egyenlőre ennyi jutott hirtelen eszembe. 

Jövő héten szülinapom lesz, de semmi ünnepi hangulatom sincs.

Sőőőőőőőőőt.

Bár szabadságon lennék, de bevállaltam, hogy kedden még bemegyek, aztán 3 nap szabadság (szerdán - szülinap, csütörtökön - terheléses vércukor mérés brrrrrrr már a gondolatától is rosszul vagyok, hogy azt a tömény cukros löttyöt le kell erőltetnem. Aztán talán pénteken fogom magam és irány az uszoda vagy a strand, mert megérdemlem :)

Hosszú hét volt...

Ezen a héten ért véget a 90 napos életmód club.

Kedden megvolt a hivatalos mérés és elkészültek az előtte-utána képek "utána" része is. Sajnos egyelőre a képek még számunkra se publikusak. Ma írt egy üzenetet Bence a fotós, és türelmünket kérte: "Hogy elejét vegyem a kérdésáradatnak, az előtte-utána képeken már gőzerővel dolgozok, 7/24-ben. Mivel a jövő héten már indul a Strand Forma | 2018 megígérni nem tudom, hogy addig az összes képpel végzek, kérlek legyetek türelemmel  A pow3rd velem van, és szerkesztek, mint egy gép."

Mit tehetünk? Várunk!

A hivatalos testösszetétel-elemzés is megvolt Inbody géppel. Így hivatalos papírom is van róla, hogy az elmúlt 90 nap alatt 10 kiló 10 dekát fogytam úgy, hogy közben egy kis izmot is építettem és a fogyás, CSAK ZSÍRBÓL történt!!!

Egy csoportkép azért készült, bár igencsak megfogyatkozott a csapat... Nem csak kilókba, hanem létszámba is. Jó néhányan már egy ideje nem jártak edzeni sem és az utolsó közös eseményre se jöttek el. Végül Kecskeméten ennyien végeztünk: 

A kollégáim észreveszik a fogyást és dicsérnek is. Még az osztályvezető is azt mondta, hogy irigyel, irigyli a mínusz 10 kilómat... Tette ezt a közbe, hogy körbekínálta az osztályt fornettis pogácsával, amiből egyedül én nem ettem :D 

A héten egyébként nagyon sokat dolgoztunk, nem csak azért, mert 6 munkanap volt, hanem azért is, mert állásbörzére készültünk. Sok előmunka, felkészülés, stb. előzte meg, de végül nagyon sikeres volt, nem hiába dolgoztunk az előző hetekbe, hiszen nagyon sok érdeklődő volt, aki sok-sok állásra és képzésre is jelentkezett.

Én szerencsére nyugis munkát kaptam: 

Majd a sok-sok elégedett munkáltató, munkavállaló és főnökség elismerését követően készült egy csoport kép is a "csipet-csapatról".

A sok-sok munka mellett nekem valamivel könnyebb volt a hét, hiszen csütörtökön képzésen voltam, pénteken az állásbörzén egy nyugis szobába vártam a közvetítői lapot kérő ügyfeleket (nem szakadtam meg), aztán ma pedig az egyik munkáltatóhoz mentem kapcsolatépítésre:

Közben a célfadattal is haladok, ami azért hasznos, mert jövő héten végezni kell vele. Sok-sok meló és olyan excel tudás kell(ene) hozzá, mely nekem azért hiányos, ezért nem haladok olyan gyorsan, de a cél lebeg a szemem előtt, és ha kell, akkor minden nap túlórázok a jövő héten. Na jó, nem minden nap, mert péntekre programom van. A túlóra miatt a kondit is át kell variálnom. Most az a terv, hogy jövő héttől biciklivel járok dolgozni, és reggel 6-kor már az edzőterembe kezdek, aztán gyors zuhanyzás után a konditeremtől csak áttekerek az alig pár száz méterre lévő munkahelyemre. Így nem leszek leizzadva a reggeli biciklizéstől. 

Közben csinálom a közig tanulmányokat is, hetente 2-3 dolgozatot is meg kell csinálni, és ahogy közeledünk a végéhez, annál inkább nehezülnek a feladatok. De ezt is megoldom :) Június végén lesz a diplomavédés. 

Szóval jelenleg egy csöppet sem unatkozom, sőőőőőőőőőt... de élvezem!

Egy újabb pörgős hét

vizsga vizsga hátán és sok-sok meló...

Hétfőre ígértem fényképeket, de az illetékes aki fényképezett még mindig nem töltötte fel azokat közös használatra. Így csak párat találtam az "apáca-showról" és az készülődésről.

Íme:

No de nem csak móka és kacagás az élet...

Ma pl. két vizsga is volt a munkahelyen. Egyik egy házi-vizsga, mely az aktuális törvényi tudásunkat hivatott vizsgálni. A másik pedig egy kötelező pontszerzéses.

Mit mondjak no! Már napok óta azon ment a vita, hogy ki ülhet mellénk. Valamiért mindenki azt hiszi, hogy mi (vagyis a 3-as szoba ügyintézői) vagyunk a legjobbak, mi mindent tudunk és még ráadásul segítünk, súgunk, úgy írunk, hogy aki közel van, az is jól megoldja a vizsgát. 

 

Nos végül nem csalódtak, mert tényleg így lett. Büszke vagyok magamra, még én se gondoltam, hogy ilyen perfekt leszek Ákr.- ből. De egyszerűen zseni voltam :) Mondjuk az utolsó kérdésnél már nem szóról-szóra idéztem a törvény szövegét, de csak azért, mert ugye a túl okos beosztott az mindig "gyanús". Ezért lehet nem 100% lesz az eredmény, csak 98. De egye fene...

Aztán következett a pontszerzős vizsga, ami mindenkinek kötelező. Persze segítünk egymásnak, kalákába oldjuk meg. Így nem is kérdés, hogy mindenkinek sikerült. Azt hiszem a legrosszabb eredmény is talán a megszerezhető 22 pontból 18 lett, ami sikeres vizsgát jelent. 

Ennyit a munkáról.

Áttérve egy kicsit az életmódváltásomra...

Jövő héten véget ér a felügyeleti szakasz. Ez azt jelenti, hogy letelik a 12 hét, ami alatt el kell(ett) sajátítani azokat a dolgokat, melyeket ha továbbra is tartunk, akkor további eredmények is várhatóak. Ez a kép még az első napon készült:

Ez pedig az utolsó közös edzésen:

Kissé megfogyatkozott a csapat...

Persze aki csak ad-hoc jelleggel gondolta, hogy tartja a diétát és a mozgást majd elengedi a gyeplőt, az szerintem duplán rosszul jár. Nekem az elmúlt 11 és fél hét alatt majdnem 10 kilót sikerült leadnom. Ez szerintem jó, hiszen ha figyelembe veszem, hogy a 8. héten megállt a fogyás és akár mit csináltam 3 hétig egy grammot sem mozdult a mérleg mutatója, szóval ahhoz képest szuper. Ráadásul ugye, öreg vagyok..., beteg vagyok..., szóval ennyi fogyás is dicséretes! Akik ritkán látnak azok észreveszik, de nekem azért még van mit dolgozni ezen a téren is. Az egészséges étkezésre teljesen ráállt az agyam és a három óránkénti evés se okoz már gondot. Az mondjuk jó, hogy nemcsak itthon, de a munkahelyen is támogatnak és az egyik szobatársam is csatlakozott hozzám. Mondjuk nem mozgás terén, de étkezés szempontjából. Így azért könnyebb. 

A munkahelyen pedig olyan megtiszteltetés ért, hogy kaptam célfeladatot, melyet ha megcsinálok (persze ez nem is kérdés), akkor valamivel több, mint egy havi béremnek megfelelő pénz üti majd a markomat. Mondjuk valóban dolgozni kell vele, és munkaidőn túl, de akkor is. Vehetem úgy, hogy 13. havi fizetés :) 

 

A lányom még mindig itthon lakik, pedig ugye decemberben, majd február végén lett volna a lakás átadás, de a kivitelező természetesen nem készült el. De végre tegnap már telefonált az ügyvéd, hogy jövő hét kedden alá lehet írni a papírokat. Persze ez még nem azt jelenti, hogy költöznek, hiszen még ezután bútorozzák be a lakást, csináltatják a konyhabútort, stb. Szóval kb. nyáron ürül meg a szobája. Remélem addigra a több szekrényre való ruhájának nagy részét is el tudja adni, vagy legalább elhordja adományba. Az biztos, hogy nagy selejtezést tervezek még addig is, már alig várom, hogy tavaszi lomtalanítás legyen.

A család férfi tagjai élik mindennapi életüket, dolgoznak majd itthon ki vannak szolgálva és ennyi nekik elég. Próbáltam rávenni a férjemet is, hogy jöjjön velem kondiba (persze egyébként is fizikai munkát végez, de azért ráférne) és a fiamat is győzködtem, de csak addig jutottam velük, hogy tervezik a dolgot, de a megvalósításig nem jutnak. 

A lányomnak egyébként vasárnap lesz a 26. szülinapja. Tegnap a férjem minden áron tortát akart neki rendelni, ráadásul olyan helyen, amit tudom, hogy nem igazán szeret a leányzó. Valójában Kecskeméten egyedül az Édes pötty-be szereti a cukrász süteményeket, máshol nem igazán. Ott van paleo és cukormentes is, mondjuk egy szelet kb. 7-800 Ft. El is mentem személyesen, de nem voltak túl lelkesek (kedvesek), mikor mondtam hogy most hétvégére kellene. Ezért nem jó szerintem, ha nincs ott a tulaj, hanem az alkalmazottakra bízzák az ilyesmit. Nekik nem igazán volt kedvük most dolgozni... Én meg úgy döntöttem, hogy akkor vagy máshonnan szerzem be, vagy én fogom megcsinálni a tortáját. 

Majd kiderül. 

Minden rossz után jön valami jó...

Az elmúlt hetem nem volt épp a legjobb. Kezdődött azzal, hogy a kocsi check energie-lámpája hol villogott, hogy világított.

Persze mit tehettem volna, telefonos segítséget kértem az öcsémtől. Csütörtök reggel vihettem hozzá a szervizbe a kocsit, és reméltem (Ő is remélte), hogy olyan gondja van csak, ami gyorsan megoldható. Nos nem így lett. Pénteken írt, hogy készüljek rá, hogy hétvégén nem lesz kocsim. Furi volt. Pedig még csak alig több, mint egy éve van a seggem alatt autó, de nehezen viseltem a hiányát.

Második rossz: csütörtökön képzésre mentem. Meg voltam róla győződve, hogy a képzéshez tartozó írásbeli feladatot vasárnapig kell elküldeni, de csak másnap, azaz péntek reggel szembesültem a dologgal, hogy előző nap 10 óráig kellett. Nos kissé ideges lettem, mert nem akartam egy lekésett dolgozat miatt szóbelire menni Pestre. Írtam mindenféle fórumra, de végül kiderült, hogy két dolgozatot kellett írni, illetve egy összefoglalót, amiből elég az egyik dolgozat és az összefoglalás megírása. Az pedig megvan. Mondjuk így nem lesz 5-ös, max. 3-as az adott tantárgy érdemjegye, de ahhoz képest, hogy egyedül kellett volna szóbeliznem, ahhoz képest ez egy jó jegy. Szóval megizzadtam mire mindez kiderült, és kisebb idegsokkot is kaptam.

A hétvége másképp telt mint általában, hiszen nem volt kocsim, ezért nem mentem sehová. Itthon viszont rendet vágtam. A nagyszobába selejteztem, takarítottam és csilli-villi lett a WC és a fürdő is. Tehát mostam, főztem, takarítottam és PIHENTEM! Pedig olyat nem szoktam ám! De most kifejezetten jól esett. 

Aztán jött a hétfő. Harmadik rossz: a kocsim még mindig a szervizbe, és bizony ebbe a cudar időbe buszoznom kellett. Pont most, amikor vörös riasztás van a fagyos idő miatt.

Ez régen egyáltalán nem esett nehezemre, de mióta kocsim van, elég stresszes volt időbe (vagyis jóval korábban, mint autóval) elindulni, várni a buszt, felpréselődni és végig zötyögni az utat, miközben úgy utaztunk, mint ahogy a heringek állnak a dobozba. Ja, és nem is olcsó. Szerintem ennyiből autóval is megjárom, ráadásul kényelmesen, arra megyek amerre én akarok, beiktathatok boltokat, szolit, kondit.

Negyedik rossz: a lányom szerdán volt vezetni, vizsga előtti utolsó vezetés! Rossz kedvvel jött haza, sokat hibázott, úgy érezte kizárt a sikeres vizsga.

További rosszak: a férjem és a fiam is itthon van, mert betegek. A férjemnek a keze fáj, alig bírja megemelni, pedig kőművesként ez az egyik munkaeszköze. A fiam pedig ismét aranyeres problémáival küzd. 

Gondoltam ennyi rossz után már csak felfelé van...

És lőn...

Ma szólt az öcsém, hogy kész az autó. Hallelujah... Mondjuk összeszorult a gyomrom, mert azt hittem a lányom végzett a vizsgával és Ő hív telefonon.

De nem a lányom hívott...

Ebből egyértelmű lett számomra, hogy mi a vizsga kimenetele. Nem gondoltam hogy sírdogál, mert nem olyan. Kemény csaj! De azért az anyját csak felhívhatná...

Aztán később a férjem hívott. Ebből már biztos lettem benne, hogy a vizsga eredménye: bukta. 

De NEM! Sikerült ennek a kis bestiának, csak gondolta hazamegy és majd kényelmesen végigtelefonál mindenkit.

Tehát most a rossz után a jó következik! 

Remélem!